2018. jan 02.

A gyermek-szépségkirálynő halála

írta: Csiribusz
A gyermek-szépségkirálynő halála

jb14.jpg

Sok felnőtt – engem is beleértve – meghökkenve nézi azokat a kicsi lányokat, akiket az édesanyjuk – néha már pelenkás korukban – különböző szépségversenyekre nevez be. Kik ők? Apró kislányok a kifutón, magas sarkú cipőben, tornyozott frizurákkal, lakkozott körmökkel, dögös ruciban, öt kiló sminkkel babaarcukon, és sokan – igen, kapaszkodjunk meg – botox-kezelésekkel. Míg egyesek büszkén mutogatják gyermekeiket, eszükbe sem jut, hogy nagyravágyó elképzelésük mekkora veszélyt jelenthet a gyermekek számára. Most ne menjünk bele, a gyermek lelkivilágára milyen negatív hatásokkal van az ilyesmi, inkább nézzünk egy másik megközelítést. Világunkban egyre több az elmebeteg, pedofíl hajlamokkal rendelkező személy, aki ezekben a kreált „mini nőkben” kihívást lát, s nem tud ellenállni beteges vonzalmának, ahogyan az ártatlan kicsik hozzájuk nem illő csábos mosolyokkal és kicsiny csípőjük ügyetlen riszálásával végigvonulnak a színpadon.

jb16.jpgEbből az egész szépségdologból indul ki a kis JonBenét Ramsey szomorú története. Patricia Ann Paugh, aki ifjú korában maga is szépségkirálynő volt, nem sokkal az egyetem után 1980-ban férjhez ment John Ramsey-hez, a sikeres üzletemberhez. Nem kapkodták el a gyermekvállalást, kisfiuk, Burke, 1987-ben született, majd őt követte 1990-ben kishúga, JonBenét. A szépségkirálynői múlttal rendelkező Patricia elhatározta, kislánya mindenképpen modell lesz és az ő nyomdokaiba fog lépni. Egészen apró korától kezdve rendszeresen nevezte be szépségversenyekre, s a kislány többször nyert is.

A Ramsey család jómódban élt, mindenük megvolt a két szép gyereket is beleértve. Sok irigyük akadt, de ők boldognak látszottak egészen addig a végzetes éjszakáig. A Colorado-i Boulder városban 1996. december 25-ről 26-ra virradólag borzasztó tragédia történt. A család elveszítette szemük fényét, a hatéves JonBenét-t, akit brutálisan meggyilkoltak. Kezdetben, amikor az anya felhívta a rendőrséget, egy zsarolólevélre hivatkozva azt állította, hogy a kislányt elrabolták. Megindult a keresés és a gyereket a család házának borospincéjében találták meg. Úgy tűnt, elkábították, megerőszakolták, majd megfojtották, ugyanakkor a fejét is bezúzták valamivel. A száján ragasztószalag volt, testét egy fehér takaróba bugyolálták, a csuklójára és a nyakára kötelet tekertek.

A nyomozás során számos teória született a gyilkosságról, és több gyanúsítottat hallgattak ki. Úgy tűnt, a gyilkos jól ismerte a házat és a család szokásait. Egészen biztos volt tehát, hogy ismerhették az elkövetőt. Ám hiába gondolkodtak, hiába vették sorra barátaikat, ismerőseiket, rokonaikat, mindenki ártatlannak bizonyult. Egyedül a szülőket tudták górcső alá venni és alaposan meg is hurcolták őket. Kettejük közül is leginkább az asszonyt, de Patricia mindvégig tagadta a vádakat és állította, semmit nem tud a kislánya meggyilkolásáról. A bűntény elkövetésekor az egész család otthon tartózkodott. Elbeszélésük alapján aznap este vendégségben voltak egy baráti házaspárnál és a kislány még az autóban elaludt. Hazaérkezve azonnal lefektették a szobájában. Másnap kora reggel, Patsy a hátsó lépcsőn a konyhába igyekezett, amikor az egyik lépcsőfokon papírokat vett észre. Lenyúlt érte és elolvasta. Egy két és fél oldalas levél volt, amelyben azzal zsarolták meg a szülőket, hogy ha nem adnak 118ezer dollár váltságdíjat, nem látják többé a lányukat. Ezenkívül azt is közölték, ha beavatják a rendőrséget, JonBenét-t egyszerűen lefejezik. A rémült anya azonnal a férjéért kiáltott, aki a gyerekszobákba rohant. Burke békésen aludt, de JonBenét ágya üres volt.

Az egész váltságdíj-dolog furcsa volt. Két és fél oldalas levelet nem szoktak írni a zsarolók, különösen nem a tett helyszínén. Márpedig a papírlapok Patsy jegyzettömbjéből származtak és az ő tollával íródtak.

JonBenét gyakran bepisilt éjszaka, amelyet okozhatott depresszió, szorongás, félelem, esetleg szexuális molesztálás. A boncoláskor bebizonyosodott a nemi erőszak, dehogy ez az első alkalom volt-e, avagy többszöri, azt utólag nem lehetett tudni. JonBenét gyermekorvosa azonban állította, soha nem látta jelét nemi erőszaknak a gyermeken, ezért feltételezhető, hogy a meggyilkolása napján történt először.

jb4.jpg

jb3.jpg

jb8.jpg

A rendőrség, amikor megvádolta Patriciát, véletlen balesetre gyanakodott. Úgy vélték, a kislány rendszeres bevizelése miatt az asszony nagyon dühös lett, és esetleg úgy találta megütni a gyereket, hogy az végzetessé vált. Miután ráébredt tettére, bepánikolt és gyilkosságot színlelve, kitalálta a történetét. A boncolás során a kislány gyomrában megemésztetlen ananászdarabokat találtak. Patricia tagadta, hogy JonBenét ananászt evett volna aznap este, hiszen már aludt, mikor hazaértek. Márpedig az ananászdarabok a gyermek gyomrában voltak és a konyhában is találtak egy tálkát, benne pucolt ananásszal és egy kanállal. A tálon Patricia és Burke ujjlenyomatait mutatták ki. A zsarolólevelet megvizsgálta egy írásszakértő, aki azt az eredményt hozta ki, hogy túl sok a hasonlóság a zsaroló által írt levél és Patricia írása között. Mindennek ellenére, az asszony továbbra is tagadott. Ebben a teóriában van ugyan logika, de nem magyarázza meg a nemi erőszakot.

jb15.jpg

Az apa sem maradhatott ki a vizsgálat alól. Hosszú órákon át faggatták. A barátok odaadó szülőknek írták le Ramsey-éket, de John gyanúba keverte magát, amikor utazáshoz készülődött közvetlenül a kislánya halála után. Ez furcsa volt. A rendőrség megtiltotta a szülőknek, hogy elhagyják a várost.

A hatóság emberei a kilencéves Burke-öt is ki akarták hallgatni, ebbe azonban a szülők nem egyeztek bele. Egy gyermekpszichiátert kértek a kisfiú mellé. Felvetődött az a kérdés is, nem a kisfiú okozott-e halálos balesetet a húgának, majd a szülők nem falaztak-e neki. A barátok egyike elmondta, hogy miután Burke megszületett, a szülők rendkívül büszkék voltak rá, ám a kislány érkeztével a figyelem JonBenét felé irányult, és ez néha féltékenységre ragadtatta az amúgy hirtelen haragú kisfiút. Nem egyszer előfordult, hogy megütötte a húgát. Egy alkalommal például, amikor Patsy kirándulni ment a két gyerekkel, Burke durván odacsapott egy golfütővel a kislánynak. Véletlennek lett beállítva, de JonBenét arcán maradandó sebhely keletkezett. A rendőrség arra gondolt, ez is egy eshetőség. De ez már megint nem magyarázta meg a nemi erőszakot vagy a fojtogatást.

jb17.jpg

Annak a teóriának sem volt sok értelme, hogy John bánthatta a lányát. Elkábította egy sokkolóval, lehurcolta a pincébe, hogy megerőszakolja, aztán fojtogatta? Miért tette volna? Ha gonosz szándéka lett volna a saját lányával, millió alkalom kínálkozott volna és nem akkor, amikor otthon az egész család. JonBenét alsóneműjén ráadásul kétféle vért találtak. Ennek nagy része a kislánytól származott, de a másik vérminta ismeretlen eredetűnek tűnt. Ami bizonyítást nyert, hogy az ismeretlen DNS nem a szülőké és nem is a kisfiúé.

A későbbi nyomozás során az is megállapítást nyert, hogy a rendőri szervek az első pillanattól hibáztak. A ház, amely maga a tetthely volt, hemzsegett az idegenektől. A család barátai sorban jöttek részvétet kívánni és a rendőrök nem küldték el őket, miközben nem lett volna szabad ott lenniük a helyszínelés végett. Ilyenkor a tetthelyet le kell zárni, mert megsemmisülhetnek a fontos nyomok. Patsy és a barátnői a konyhában takarítottak, ott, ahol a tettes valószínűleg megírhatta a zsarolólevelet. És a rendőrök ezt is megengedték. Majd elhagyták a helyszínt, Linda Arndt őrmesterre bízva, akinek nem volt elég tapasztalata a rablási, gyilkossági ügyekben. A következő baklövés akkor történt, amikor Linda megkérte John Ramsey-t, hogy nézzen körül a házban, lát-e valami szokatlant valahol. Tehát szabad mozgást adott valakinek, aki maga is gyanúsított volt, lehetőséget adva arra, hogy eltüntessen fontos nyomokat. Mikor Ramsey megtalálta a kislányt, felhozta a nappaliba, ezzel újabb nyomokat megsemmisítve. Linda ezért sem szólt, pedig tudnia kellett rendőrőrmesterként, hogy nem nyúlhatnak semmihez egy ilyen esetben.

jb18.jpgHárom hónappal a kislány halála után a kerületi ügyész bevonta a nyomozásba Lou Smit nyugalmazott nyomozót, aki az egyik legjobb volt a szakmájában. Anno a rendőrök azt mondták, nem történt erőszakos behatolás a házba. Lou Smit nem értett egyet velük. Ismét átfésülte a házat, megnézte a helyszíneléskor készült fotókat és mást látott. A pincehelyiségben volt egy kitörött ablak, amiről John Ramsey azt állította, ő törte ki, hetekkel a tragédia előtt. Ez lehetőséget adott arra, hogy valaki átmásszon rajta. A rendőrség szerint az ablak túl kicsi volt ehhez, de Smit rácáfolt erre, amikor sikerült átmásznia a kitörött ablakon. A nyitott ablak alatt ráadásul volt egy bőrönd, amit a rendőrök szintén nem tartottak fontosnak, pedig Smit szerint nagyon is volt jelentősége. A bőrönd nem tartozott az alagsor megszokott tárgyaihoz. A bejárónő is tanúsította, hogy a bőrönd sosem volt az alagsorban. Valaki tehát odavitte. Ezen kívül Smit észrevett egy cipőtalp lenyomatot a betonon. Később kiderült, hogy egy Hi-Tec márkájú túrabakancsról van szó, de a családban senkinek nem volt ilyen típusú lábbelije, vagyis a nyom egy idegentől származott.

A kislány testén – a nyakon és a háton – két-két dupla pöttyöt találtak, aminek a rendőrök megint csak nem tulajdonítottak figyelmet. Smit azonban tapasztalatból tudta, hogy a sokkoló hagy ilyen nyomokat maga után. Efféle eszköze pedig nem volt Ramsey-éknek. Ezzel is bizonyítást nyert, hogy idegen járt a házban azon az éjszakán. Smit összerakta a kirakós darabkáit. Az ő elmélete így hangzott: december 25-e ugyanúgy zajlott Ramsey-éknél, mint bármelyik amerikai családban. Késő délután aztán átmentek barátaikhoz vacsorázni. Míg távol voltak, a gyilkos beosont az alagsori törött ablakon és a konyhában megírta a zsarolólevelet. Lehozta az emeletről a bőröndöt, hogy abban vigye el a kislányt. Utána elbújt, várva a kedvező alkalmat. Miután a család hazatért, mindenki lefeküdt aludni. Ahogyan a ház elcsendesedett, a gyilkos előmászott és a sokkolóval JonBenét szobájába ment. Elkábítva a kislányt, levitte az alagsorba. Ott azt tervezte, hogy a bőröndbe teszi, de mikor a bőrönd nem fért ki az ablakon, pánikba esett. Megerőszakolta a gyereket, aztán meggyilkolta, majd mint aki jól végezte dolgát, kimászott az ablakon és elmenekült.

jb25.jpg

A nemi erőszak és a nyakszorítóval elkövetett fojtás olyan elkövetőt feltételezett, akinek abnormális szexuális szokásai voltak, és aki talán máskor is molesztált már gyerekeket. Míg korábban a rendőrség szent meggyőződéssel hitte, hogy Ramsey-ék a gyilkosok, a szülők váltig állították, hogy a gyilkos még szabadlábon van. 100ezer dollár jutalmat ígértek a nyomravezetőnek. A rendőrség közben nem sikkadhatott el azon tény felett sem, hogy a gyermek nagyon sok szépségversenyen fellépett. Mint minden kislányt ilyenkor, JonBenét-t is erősen kisminkelték, kihívó, díszes ruhákba öltöztették. Ettől jóval idősebbnek nézett ki. Sokan úgy gondolták, Patricia túl felnőttesen öltözteti a kislányt. Néha már-már provokatív ruhákat adtak a gyerekre, s az emberek nem értették, mi szükség van erre. Patsynek azonban a szépségverseny lett az élete. Lou Smit szerint, miközben a kislány pózolt és versengett, egy pedofil felfigyelt rá. Ez a pici lány a pedofilok álma volt. S hogy ilyen brutálisan elbántak vele, azt igazolja, hogy az elkövetőnek szadista hajlamai voltak.

jb1.jpg

jb6.jpg

jb24.jpg

jb23.jpg

jb11.jpg

jb10.jpg

jb7.jpg

Amikor végiggondolták, ki lehet a tettes, rá kellett döbbenniük, hogy a gyanúsítottak listája elképesztően hosszú. Bárki lehetett, aki részt vett a gyermek-szépségversenyeken, akár a szervezésben, vagy csak ott volt a környéken. Számba kellett venniük a bébiszittereket is, azok barátait, ismerőseit, rokonait. Mindezek felett kiderült, hogy a gyilkosság előtt nem sokkal, Ramsey-ék házát teljesen felújították. Figyelembe kellett venni a munkásokat, a kivitelezőket, a kertészeket, akik a házban vagy a ház körül dolgoztak és láthatták a kislányt. Szóval elképesztő volt a munka ezekkel az adatokkal, majd a kört le kellett szűkíteni azokra, akik szóba jöhettek a kérdéses éjszakán.

jb26.jpg

Amikor John Ramsey-t megkérdezték 1998-ban, szerinte ki lehet az elkövető, a család egyik régi barátját nevezte meg, Bill McReynoldst. Bill McReynolds nyugalmazott egyetemi professzor volt, aki valamikor újságírást tanított. Ősz hajával és bozontos, ősz szakállával úgy nézett ki, mint a mesebeli télapó. Tudta is magáról, s mert szerette a gyerekeket, gyakran öltözött karácsonykor mikulásnak. A gyerekek rajongtak érte, beleértve Burke-öt és JonBenét-t is. Mikor John Ramsey-nek feltették a kérdést, miért éppen Bill McReynoldsra gondol, elmesélte, hogy Bill ott volt két évvel korábban a lánya temetésén és furcsán viselkedett. Feltűnt számukra, hogy Bill kitért Patsy ölelésétől, pedig korábban ilyet nem tett. Ugyanakkor kétségbeesve próbálta felhívni magára a figyelmet. Nyilatkozott Ramsey-ékről a tévében, még egy show-ban is fellépett.

JonBenét imádta Billt. Nem sokkal a tragédia előtt, mikor Bill náluk járt, körbevezette a férfit a házon, még a szobájába is bevitte. Billt mindenki szerette. Sok kisgyermekes házhoz meghívták, mint télapót. Amikor a rendőrség utánanézett Bill múltjának, kiderült, hogy a lányát és annak barátnőjét valamikor elrabolták, sőt, egyiküket molesztálták is. Ez huszonkét évvel JonBenét meggyilkolása előtt történt. Az elraboló soha nem került kézre. Még egy furcsaság: Bill felesége írt egy történetet egy lányról, akit megkínoznak és megölnek a saját házának alagsorában.

Ám Billnek szilárd alibije volt arra az ominózus éjszakára. Ráadásul nem volt titok, hogy nem sokkal korábban Billnek volt egy súlyos szív- és tüdőműtétje, amiből még lábadozott a tragédia idején. Kizárt dolog, hogy el tudta volna követni az erőszakot és a brutális gyilkosságot ilyen rossz fizikai állapotban. Ennek ellenére mind Billtől, mind a feleségétől DNS-mintát vettek, de nem egyezett a bűntény helyszínén talált nyomokkal. Kénytelenek voltak továbbkutatni.

jb19.jpgÉvekig nem történt semmi előrehaladás az ügyben, míg végül 2000 decemberében a Colorado-i Egyetemről egy új nyom érkezett, miután a kampuszon őrizetbe vettek egy harmincnyolc éves férfit, Gary Olivát, akit gyanúsnak találtak. Birtokháborítást követett el, de nyilván nem emiatt hozták kapcsolatba a négy évvel korábban megölt kislánnyal. Hátizsákjában egy füzetet találtak, amelyben egy vers állt, mely JonBenét-ről és a sokkolóról szólt. Érdekes információkat tudtak meg a rendőrök. Olivát letartóztatták gyermekmolesztálásért Oregonban és megfojtotta a tulajdon anyját egy telefonzsinórral. Az is kiderült, hogy JonBenét meggyilkolása idején Oliva alig tíz háznyira volt Ramsey-ék otthonától. S mikor egy évvel a kislány halála után megemlékezést tartottak a szülők, Gary Oliva is elment hozzájuk gyertyát gyújtani. Megörökítették a helyszínen készült fényképek. Kikérdezték az 'Óda JonBenét-hez' című verséről is Olivát. A férfi nem köntörfalazott. Elmondta, hogy odavolt a kislányért, akivel azóta többször álmodott. Még egy kis szentélyt is épített neki, amolyan oltárt, ahová kitűzködte JonBenét fényképeit. Azt azonban tagadta, hogy valaha ártott volna a gyereknek. Azt mondta, ahhoz túlságosan szerette. További vizsgálatokat végeztek Olivával kapcsolatban, de minden irány zsákutcába futott. Úgy tűnt, nem ő a tettes.

jb27.jpgEgy napon John Kenady autószerelő arra érkezett haza, hogy háza közelében rendőrautók szirénáznak. Érdeklődésére megtudta a rendőröktől, hogy egy holttestet találtak az ott álló lakóautóban. Hamarosan kiderült az is, hogy a halott férfi Kenady barátja, a huszonhat éves Michael Helgoth. Michael a közeli roncstelepen dolgozott, ahol megismerkedett Kenadyvel. Minden arra utalt, hogy a fiatalember öngyilkos lett. Kenady, mikor meglátta a hírekben JonBenét esetét és megtudta a váltságdíjként kért 118ezer dolláros összeget, eszébe jutott egy beszélgetés, melyet Michaellel folytatott pár hónappal korábban.

Egy nap Michael feltűnően jókedvű volt és azzal dicsekedett, hogy a barátjával együtt kieszeltek valami fantasztikus dolgot, amivel karácsony után 50-60ezer dollárt fognak keresni. Kenady nem tudta miről van szó, de rossz előérzete lett. Amikor legközelebb találkoztak és Kenady rákérdezett a dologra, Michael azt mondta, sajnos a dolgok nem úgy alakultak, ahogyan tervezték. Michael egyébként volt már büntetve állatkínzásért és gyermekmolesztálásért. Egy alkalommal megemlítette Kenadynek, mennyire szeretné megtudni, milyen lehet bezúzni egy ember koponyáját.

Kenadyt nem hagyta nyugton a gondolat és elment a rendőrségre. A rendőrségen nem hittek neki, kivéve Lou Smitet. Ő lehetségesnek tartotta, hogy Michael volt a tettes. Találtak a holteste mellett egy sokkolót, amivel megölhette JonBenét-t és volt egy Hi-Tec bakancsa is. Úgy tűnt, a társával ketten hatoltak be Ramsey-ék házába, hogy elrabolják a gyereket, akit véletlenül megöltek. Ám, amikor Smit jobban körülnézett Michael lakókocsijában, észrevett egy átlőtt párnát, amely a lövés zaját volt hivatott tompítani. Csakhogy senki nem lesz így öngyilkos. Miért tompítaná a lövés hangját? Miért érdekelne ilyesmi egy öngyilkost, főleg, ha egyedül él? Mindennek tetejében kiderült, hogy Helgoth jobbkezes volt, míg a lövés balról érte. Közben az egyéb vizsgálatok eredményei is meglettek. Michael Helgoth bakancsának talplenyomata nem egyezett a Ramsey-ék házában talált lenyomattal. A kislány fehérneműjén talált vérminta szintén nem egyezett Michael DNS-ével.

Évek teltek el és még mindig falakba ütköztek. Közben két táborra szakadt a közvélemény: az egyik abban hitt, hogy Patsy vagy John Ramsey a gyilkos; a másik tábor viszont idegen behatolót tartott felelősnek a tragédiáért. Az ügy természetesen bíróság elé került 1999-ben, ahol az esküdtszék megvizsgálta a bizonyítékokat. Tizenhárom hónapon át üléseztek és mindenki azt hitte, elítélik a szülőket, de nem ez történt. A tömérdek bizonyíték sem volt elég ahhoz, hogy bárkit is megvádoljanak. Közben a Ramsey családot újabb veszteség érte. Patricia Ramsey feladta a harcot betegségével szemben és 2006 júniusában elhunyt. Kislánya mellé temették el, Georgiában.

Az ügy tehát nyitott maradt és Boulder lakossága nem tudott beletörődni a rendőrség tehetetlenségébe. Egyik állampolgáruk, bizonyos Michael Tracey, a Colorado-i Egyetem professzora, magánnyomozásba kezdett. Mindez nem volt titok és nagyon sok e-mailt kapott az emberektől, akik különböző teóriákat gyártottak az esettel kapcsolatban. Ám volt egy levélíró köztük, akire Michael Tracey felfigyelt. A férfi meglepő részleteket tudott az ügyről. Az illető Daxisként mutatkozott be, az igazi nevét nem árulta el. Daxis valahonnan tudta, hogy Tracey ismeri Ramsey-éket és rajta keresztül talán kapcsolatba léphet Patsyvel. Elküldte egy versét Tracey-nek, amit arról írt, mennyire szereti JonBenét-t és arra kérte Tracey-t, olvassa fel az írást Patsynek és Johnnak. Michael Tracey erre ugyan nem volt hajlandó, de kíváncsivá tette Daxis, így válaszolt neki. A férfi fokozatosan kezdett megnyílni Tracey-nek és egyre több dologról beszélt.

Daxis leveleiből egyértelműen kitűnt, hogy pedofil, aki a kislányokhoz vonzódik, ráadásul volt benne egy adag perverzitás. Még azt is leírta, hogy a hatéves kislányok érdeklik a legjobban. JonBenét éppen hatéves volt. Michael Tracey egyre gyanakvóbb lett. Úgy vélte, a férfi vagy komplett idióta, vagy valami köze van a gyilkossághoz. Addig puhatolózott, míg Daxis egyértelműen leírta, hogy ő ölte meg JonBenét Ramsey-t. Az is lejött a levélből, hogy szexuális kapcsolatot létesített a kislánnyal, fojtogatta, majd véletlenül túl nagy ütést mért a fejére, így meghalt. Mindezek után Michael Tracey úgy döntött, mindent elmond a hatóságoknak.

Elment az ügyészségre, ahol Mary Lacy ügyésznő fogadta. Az ügyésznő nagyon fontosnak tartotta a leveleket, különösen a részletek miatt, amit Daxis az ügyről tudott. Volt azonban pár nagy probléma Daxis személyével. Nem tudtak semmit erről az emberről, sem arról, mennyiben igaz az, amit leírt a levelekben. Úgy tervezték, megpróbálják tőrbe csalni a férfit. Daxis mindenképpen beszélni szeretett volna Patsyvel. Az asszony azonban súlyosan megbetegedett és ezt a helyi média is megírta. Tehát Daxis nagyon jól tudta, hogy sürgeti az idő. Mégsem hívta fel a családot, amikor megkapta a számukat. Kénytelenek voltak ismét bevonni Michael Tracey-t, akinek Daxis újra megnyílt. Telefonon elmondta, mi mindent tett a kislánnyal. Mindezt Michael magnószalagra vette. A hívást a rendőrség lenyomozta, így kiderült, hogy Daxis Thaiföldön van, Bangkokban. Igazi neve: John Mark Karr, amerikai állampolgár. Végzettsége szerint tanár volt, kisgyermekeket tanított. Kétszer nősült, egy alkalommal egy tizenhárom éves kislányt vett feleségül.

jb21.jpgElfogató parancsot adtak ki a férfi ellen. A vád gyilkosság volt. 2006 augusztusában őrizetbe vették abban a lepusztult bangkoki szállodában, ahol élt. Hamarosan kiadták az amerikaiaknak, de úgy tűnt, a vakuk kereszttűzében valahol élvezi a körülötte zsibongó felhajtást. Mindenki azt hitte, ezzel megoldódott a többéves rejtély. Kiderült, hogy Karrnak sötét múltja van. Egyszer már letartóztatták gyermekpornográfia birtoklásáért. Nem sokkal később megszökött az országból és Thaiföldre menekült. Az újabb meglepetés azonban ezek után jött. DNS-mintát vettek a férfitól és összehasonlították a JonBenét alsóneműjén talált vérrel. Nem egyezett! Ez azt jelentette, hogy vallomása ellenére nem John Mark Karr az elkövető. Erre senki nem számított és a nyomozás megint egy helyben toporgott.

Úgy tűnt, a feltűnési viszketegségben szenvedő Karr, csupán élénk fantáziájának adott teret azokon a tényeken felbuzdulva, amit az üggyel kapcsolatban olvashatott az újságok hasábjain. Ugyanakkor kiderült az is, hogy Karr azon a bizonyos napon nem is tartózkodott Boulderben. Senki nem értette, miért akart magára vállalni egy olyan bűnesetet, amit nem követett el. Mindezek után John Mark Karrt felmentették a vádak alól, aki ismét elhagyta az országot. Ettől kezdve kerülte a nyilvánosságot. Tíz évvel később azonban hajlandó volt újra a kamerák elé állni, és elmondta sérelmét, miszerint annak idején a média megalázta őt. Úgy tűnik, elfelejtette már, hogy ő juttatta magát abba a helyzetbe, amelynek mindezt köszönhette. Valószínűleg arra sem emlékezett, hogy letartóztatásban volt gyermekpornográfia miatt és ezért szökött Thaiföldre.

Mindemellett Mark elmondta a történetét JonBenét-ről. Arra célozgatott, hogy ott volt a kislány halálakor, de nem ő ölte meg, hanem egy másik személy, akinek nevét nem hajlandó elárulni. Elmesélte, hogyan ismerte meg a kislányt, de itt sem árulta el azt, aki bemutatta neki, sem azt, milyen körülmények között történt a bemutatás. Karr folyamatosan barkóbába beszélt, önmagát fontos központi személyként feltüntetve, de gyakorlatilag semmi lényegeset nem mondott. A 2006-os ügy után mindent megtett, hogy új életet kezdjen, többször nevet változtatott, és még kasztráltatta is magát, hogy többé ne jelenthessen veszélyt a gyerekekre. Úgy véli, a pedofilokkal ezt kell tenni.

A következő fordulatra 2008 júliusában került sor. Dan Krane, bűnügyi DNS-profilalkotó, újabb szövetelemzést végzett a kislány alsóneműjén és ruházatán. Az érintés-DNS vételét alkalmazta, mely szó szerint azt jelenti, hogy ki tudják mutatni a DNS-mintát egy érintés után is. Ez a vizsgálat azt igazolta, hogy a JonBenét nadrágján talált érintésminta DNS-e megegyezett a fehérneműn talált vérminta DNS-ével. Minden valószínűség szerint a gyilkosé lehetett.

jb20.jpg

jb13.jpg

jb5.jpg

jb12.jpg

Egyértelművé vált, hogy Ramsey-éknek semmi közük a gyermekük meggyilkolásához. Az ügyészség hivatalos levélben kért bocsánatot a családtól. Ám 2013-ban kiszivárgott egy újabb részlet. Mindenki úgy tudta, hogy az 1999-es tárgyaláson minden vádpontban felmentették a szülőket, de ez nem így történt. Két vádpontban, bűnrészességben és a gyermek halálát okozó nemi erőszakban bűnösnek találták őket. Senki nem állította, hogy szándékosan követték el a bűnt, de úgy vélték, valamilyen módon belekeveredtek az ügybe. Összességében mégis felmentették őket a kerületi ügyész, Alex Hunter kérésére.

Az emberek gyanakodni kezdtek és egyre bizalmatlanabbul viszonyultak a hatóságokhoz. Szokatlan, amikor egy kerületi ügyész kikéri az esküdtszék véleményét, megvárja, amíg döntés születik, majd megakadályozza, hogy az ítéletet kihirdessék. Suttogni kezdték, hogy az ügyész belepiszkált a bizonyítékokba. Vajon milyen titka lehetett, amiért ezt tette? Mitől tartott? Jó vagy rossz szándékkal tette, amit tett? Egyáltalán igaz ez, vagy csak rosszindulatú pletyka az egész?

Mások úgy vélik, a szülőknek egészen biztosan nem lehetett közük a gyermek halálához. Abban sem látnak semmi kivetnivalót, hogy Mary Lacy ügyész magánbeszélgetést folytatott John Ramsey-vel az ügy kapcsán. Ez azonban veszélyes lehet Gordon Coombs, az ügyészség egykori nyomozója szerint, mert az ügyész közel kerülhet érzelmileg a gyanúsítotthoz, így nem tud többé objektíven gondolkodni.

A DNS-vizsgálatokat is kifogásolják egyesek. Például Dan Krane, aki azt mondja, törvényszéki profilalkotás esetében a DNS-teszt során mindig tizenhárom markert vizsgálnak meg. Erre azért van szükség, mert a minták hasonlóak és csak így lehet biztosra menni. Kiderült, hogy a szóban forgó eset kapcsán csak négy markert vizsgáltak be, ez alapján azonosították a DNS-t, márpedig ebből az következik, hogy lehet tévedés, hiszen a maradék kilenc markert meg sem nézték. Pedig a kilencben még lehetett eltérés annak ellenére, hogy négy marker megegyezett. Dan Krane úgy gondolja, ebből kifolyólag nem volt helyes az eredményből messzemenő következtetést levonni, hiszen nem tudták valójában kié a DNS. Így azonban az összes korábbi gyanúsított ártatlansága ismét megkérdőjeleződött. John Mark Karr úgy gondolja, nevetséges a DNS körüli vita. Így újra gyanússá vált Gary Oliva, ahogyan Michael Helgoth is. Utóbbiról Kenady nevű barátja máig állítja, hogy ő ölte meg a kislányt.

jb2.jpg

jb9.jpg

Gregg McCrary profilozó szerint a helyszínen talált bizonyítékok nem igazolják Michael Helgoth bűnösségét. „A bizonyítékok alapján nem egy külső behatoló követte el a bűncselekményt. A kulcsmomentum az emberrablási szándék. Ennek hátterében két dolog állhat: a szexuális vágy vagy a pénzszerzés lehetősége váltságdíj formájában. JonBenét esetében mindkettő fennállt, ami ritka. Ha valaki molesztálni vagy bántalmazni akar egy gyereket, akkor olyan helyre viszi el, ahol senki nem láthatja meg őket. Eszement gondolat, hogy valaki ilyesmire vetemedjen abban a házban, ahol egyébként a gyermek szülei tartózkodnak. Ez a magatartás nem vall a molesztálókra. Számtalan emberrablásos ügyön dolgoztam, és az a tapasztalatom, hogy ha az emberrabló pénzhez akar jutni, akkor nem hagyja a holttestet a házban. JonBenét esetében egyértelmű, hogy gyilkosság áldozata lett. A fejre mért ütés után legalább negyvenöt perc telt el, mire megfojtották és megírták a váltságdíj követelést. Csakhogy az elkövető mindezzel veszélyesen sok időt töltött volna a házban, ami egyszerűen nem jellemző az erőszakolókra. A bizonyítékok arra utalnak, hogy az elkövető otthonosan mozgott a házban és jól ismerte az áldozatot. Ezért lettek a szülők – főként Patsy – az első számú gyanúsítottak.”

Több, mint húsz év telt el a gyilkosság óta, de az igazságra nem derült fény. JonBenét ma egy gyönyörű, fiatal nő lehetne. Egy bűneset során mindig tudni akarjuk, ki és miért követte el. JonBenét esetében ezekre a kérdésekre soha nem kaptunk választ. Valószínűleg ez így is marad már...

jb22.jpg

A forrás alapján írta: Csiribusz

Forrás: Discovery Communications dok.filmje - Gyilkosság karácsonykor, 2016.

Képforrás: stltoday.com; acculturated.com; rollingstone.com; nypost.com; eonline.com; people.com; dailyenterpriser.com; adriaen22.wordpress.com; pinterest.com; personalfable.com; toofab.com; en.wikipedia.org; news.com.au; coloradodaily.com; acandyrose.com; insideedition.com; nbcbayarea.com; gephardtdaily.com; radaronline.com

Szólj hozzá

Rejtélyek Bűnügyek Könyvek és Filmek Hátborzongató elbeszélések Régi történetek