Megdöbbentő, megmagyarázhatatlan gyilkosságok a korai évszázadokban is történtek. A gyermekáldozatok halála akkoriban épp oly megrázó volt, mint manapság. A következő bűnténynél a helyszín Dél-Ausztrália, Towitta, ami kb. hat kilométerre nyugatra van Sedantól. A vend származású Schippan család Németországból érkezett Ausztráliába, a Barossa völgybe. Hagyománytisztelő család voltak, akik megtartották nyelvüket és szokásaikat. Hét gyereket neveltek fel: három lányt és négy fiút.

1902. január 1-jén az apa és az anya, Matthes és Johanne, rokonlátogatóba indultak Eden Valley-be. Gyermekeik ezúttal otthon maradtak. A legkisebb lányuk, Bertha (balra) – teljes nevén Johanne Elizabeth Schippan – alig volt 14 éves, így idősebb testvéreire bízták a szülők. Bertha három másik testvére (legidősebb nővére és két idősebb bátyja) egyéb helyeken dolgozott akkoriban, de Maria/Mary nővére és két ifjabb fivére otthon tartózkodtak.

Aznap este a két fiú úgy döntött, a közeli pajtában tölti az éjszakát. Mary és Bertha kettesben maradtak a házban. Mary későbbi elbeszélése szerint arra ébredt este tíz óra körül, hogy egy szakállas férfi nehezedik a testére. Miután kiszabadult a szorításából, kifutott a házból, hogy testvéreit felriassza a pajtában. Eközben Bertha egyedül maradt az állítólagos támadóval. A fiúk berohantak a házba. A tettest sehol nem látták, de a kishúgukat megkéselve találták az ágyában. Mindent vér borított: az ágyat, a falat, a kanapét, a padlót. Azonnal értesítették a rendőrséget.

A kislány halálának kivizsgálását dr. Ramsey Smith halottkém végezte, aki megállapította, hogy a gyermek torkát átvágták, valamint negyven késszúrással és vágással sebezték meg. A házban nem látszott dulakodás nyoma. A 24 éves Mary történetére semmiféle bizonyíték nem szolgált. Nem találtak a szakállas támadóval kapcsolatban nyomokat, ezért a gyanú gyorsan a nőre terelődött. Letartóztatták húga meggyilkolása végett, majd Adelaide-ben bíróság elé került.

A per 1902 márciusában kezdődött. Az ügyről a helyi sajtó részletesen beszámolt. Maryt (jobbra) az Adelaide-i börtönben tartották fogva, de végül felmentették, mert ahogyan történetére nem volt bizonyíték, úgy a bűnösségére sem. A lakosság éljenzése közepette távozott a bíróságról.

Az emberek, s főleg a sajtó, nehezen törődött bele, hogy nincs gyanúsított, ezért találgatni kezdtek. Utaltak az édesapa bűnösségére, aki erőszakos természetű volt, és Mary barátjára, a 21 éves Gustav Nitschkére, akivel 12 hónapja kapcsolatban állt. Ez utóbbi nem vetett túl jó fényt a lány erkölcseire. Ne feledjük, 1902-őt írtak.

A sajtó oly annyira Gustav Nitschke ellen uszította a közhangulatot, hogy kis híján meglincselte a tömeg. Gustav Nitschkének azonban volt alibije. Aznap este Adelaide-ben tartózkodott, ezt többen igazolták. Az pedig valószínűtlennek tűnt, hogy az apa lóháton, a sötétségben oda-vissza ellovagolt azért, hogy saját kislányát megölje.

A későbbi évek folyamán a család átköltözött egy másik házba. Mary visszavonultan, magányosan élte le az életét, sosem ment férjhez. Mindenki szürke hölgynek hívta, mert folyton szürke ruhában, szürke főkötőben járt, és kerülte az emberek tekintetét. 1919-ben, 41 évesen hunyt el tuberkulózisban.

Az idős Kevin Rosenzweig, akinek nagyapja ismerte az apát, tud néhány meglepő információt. Elmesélte, amit a nagypapájától hallott az öreg Schippanról, aki erőszakra hajlamos ember volt. Egy alkalommal rálőtt a közelben lakó Nitschke fiúra, akinek el is találta a lábát. A golyót ki kellett operálni. Az ügy a bíróságon kötött ki.

Schippan állítólag megvallotta a halálos ágyán, hogy ő ölte meg a kislányát. Vallomása nem nyert bizonyítást, lehet egyszerű pletyka is, de ha igaz, akkor azt mondják azért történt, mert az öreg meggyilkolt egy vándorárust. A kis Bertha azonban véletlenül meglátta. Attól való félelmében, hogy a leány leleplezi, Schippan megölte.

Akik ebben a teóriában hisznek, meg is magyarázzák, miként tette. Az asszony és férje, egy homokfutóval indult útnak, ami elé két lovat fogtak be. Éjszaka az ember az egyik lóval hazavágtatott, majd ugyanúgy megtette visszafelé is az utat. „Mert hogy lehetne másképp magyarázni – kérdezte Rosenzweig úr –, hogy reggel még az egyik ló nedves volt az izzadságtól, míg a másik száraz?”

Ugyanakkor Patricia Sumerling történész és író, kételkedik ebben a verzióban. Nem hiszi, hogy Schippan úr megölte volna a saját gyermekét. Az Eden Valley, ahol a rokonok éltek, 20 km-re volt a Schippan család házától. A köztük lévő út túl sziklás, túl egyenetlen ahhoz, hogy éjszaka lóháton az ember neki merjen vágni. Ráadásul oda-vissza. Patricia Sumerling személyes véleménye az, hogy egyértelműen Mary volt a gyilkos.

/A Schippan szülők elől, középen Mary és a kép szélein a két ifjabb fivér/

/A Schippan ház, ahol a gyilkosság történt, s amely házat később lebontották. Az ajtóban Mary áll./

Kívülállóként nehéz állást foglalni az ügyben, főleg, hogy nyilván nem vagyunk birtokában az összes információnak. Az azonban tény, hogy amikor késeléses gyilkosságról van szó, és indokolatlanul többször vágják az áldozatba a pengét, az vad indulatról és gyűlöletről árulkodik. Egy idegen miért érezne így? Az ilyen esetekben mindig családtag vagy barát, ismerős a gyilkos, aki valamiért nagyon haragudott az áldozatra. De vajon ki képes ennyire gyűlölni egy 13-14 éves kislányt?

Az eset mindenesetre rejtélyes. Még 120 év elteltével sem tudni, mi történt pontosan. Sokan kutatták, keresték a megoldást, de csak találgatni lehet.

Írta: Csiribusz

Felhasznált forrás: en.wikipedia.org; findagrave.com; abc.net.au

Képforrás: abc.net.au; darkgothiclolita.forumcommunity.net; en.wikipedia.org; audleytravel.com; vinegrapes.com.au