„Mauglik” a valóságban
2016. február 29. írta: Csiribusz

„Mauglik” a valóságban

A civilizációtól távol nevelkedett gyerek, népszerű alakja az irodalomnak és a mitológiának. Róma alapítóit, Romulust és Remust anyafarkas szoptatta, és mindannyian ismerjük Kipling Mauglijának történetét. Edgar Rice Burroughs legnépszerűbb alakja Tarzan, a majomember, a filmművészetből pedig a Jodie Foster főszereplésével készült Nell, a remetelány és Francois Truffauttól A vad gyerek érdemelnek említést. 

maugli_gyerek1.jpg

Sokan úgy gondolják, hogy mindez csupán mese, és megfeledkeznek arról a tényről, hogy a mesék sokszor merítenek a valóságból. Ez így volt a régmúltban, de így van ma is, mert akár hisszük, akár nem, az elmúlt száz évben is volt példa arra, hogy egy gyermek állatok között nőtt fel, távol az emberi civilizációtól vagy éppen közel hozzá.

A magyar kultúrában Hany Istók példája a legismertebb. A legenda szerint 1749-ben kapuvári halászok halszerű, úszóhártyás fiúcskát fogtak ki a Hanságból. A Hany Istóknak elnevezett gyerek egy évig élt emberek között, majd a Rábába ugrott és eltűnt.

Már 1304 körüli feljegyzések is írnak egy gyermekről, akit farkasok neveltek a német Hesse városa mellett. Tudunk olyan ír fiúról, aki birkák között nevelkedett 1672-ben, 1660 körül pedig több krónika is említ litván gyerekeket, akik medvék között nőttek fel.

A legújabb kor dzsungelkölykeinek története Kamalával és Amalával kezdődik. A becslések szerint a hét, illetve másfél éves kislányokat farkasok nevelték az indiai Midnapore mellett. A gyerekeket 1920-ban találták meg. Amala hamarosan meghalt, és Kamala is csak 1929-ig élt.  

maugli_gyerek2.jpg

Szintén Indiában, és ugyancsak farkasok közül került elő a hétéves Ramu 1954-ben. A gyereket anyja szerint egy farkas ragadta el, amikor csecsemő volt. Ramu lefetyelte a tejet, csontokat rágcsált, négykézláb közlekedett és úgy viselkedett, mint egy farkas. 

maugli_gyerek3.jpg

A hat éves John Ssebunya négyévesen menekült az ugandai dzsungelbe erőszakos apja elől, 1987-ben. Cerkófmajmok között élt, és mire két évvel később rátaláltak, már egy majomcsapat tagja volt.

Szülei elől szökött el a négyéves román Traian Caldarar is, akit három év múlva, 2002-ben találtak meg az utcán. Az orvosok szerint a gyerek kutyák szokásait vette fel.

A szibériai Andrej Tosztik három hónapos csecsemő volt, amikor a szülei kitették a házból. A gyereket hét évvel később, 2004-ben találta meg néhány szociális munkás. Andrej négykézláb járt, megszagolta az ételt, mielőtt megette volna és megharapta az embereket. Később kiderült, hogy a család kutyája nevelte fel a gyereket. Nem ez volt az első ilyen eset az országban: 1998-ban Moszkva mellett találtak rá a hat éves Ivan Miszukovra, aki szintén kutyák között nőtt fel.

hany_istok.jpgIsmertek magyar esetek is: 1767-ben a mostani Szlovákia területén található Korponában medvevadászok egy meztelen, tizennyolc év körüli lányt találtak egy barlangban. A megtermett lány a feljegyzések szerint barna bőrű volt és csak nyers húst evett. Később elfogták, és egy elmegyógyintézetbe zárták. 

1994-ben egy, a rábaközi Szil községben talált négy éves kisfiú esete rázta meg a közvéleményt. A gyereket gondviselői elhanyagolták, ezért kutyák nevelték fel. A fiú nem tudott beszélni, négykézláb járt, és csak kutyák módjára volt szobatiszta. A híradások közömbösségük miatt a szomszédokat és az önkormányzatot is hibáztatták.

A valóság kevésbé regényszerű: a vadonban felnőtt gyerekek nem kapnak megfelelő orvosi ellátást és gyakran alultápláltak, ezért kevesen érik meg közülük a felnőttkort. Négylábú nevelőszüleiktől (leggyakrabban kutyák és farkasok) olyan szokásokat vesznek fel, amiket igen nehezen vetkőznek le. Beszélni általában nem tudnak, és minél több időt töltenek vadon, annál nehezebben tanulnak meg (egy teória szerint az anyanyelv megtanulásának képessége a purbertás kor után az agyban történő idegi változások miatt megszűnik).

Problémás a visszailleszkedés is: szakemberek szerint egy nagyon fiatalon dzsungelbe került gyermekből gyakorlatilag lehetetlen a társadalom normális tagját faragni. A visszaszoktató terápiára agresszióval vagy depresszióval reagálnak, és előfordul, hogy visszaszöknek abba a környezetbe, ahol addig nevelkedtek. Ezek az emberek egész életük során különleges figyelmet igényelnek és folyamatos frusztrációt jelent számukra a civilizáció.

Forrás: mommo.hu 

Képforrás: life.hu; janos.romvari.com; smashinglists.com; holacielo.com

A bejegyzés trackback címe:

https://kepzeletvagyvalosag.blog.hu/api/trackback/id/tr807368454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása