A villámpáros
2016. április 25. írta: Csiribusz

A villámpáros

A pár híre 1996-ban járta be a világsajtót, amikor a francia Jules Degardle – akinek a teste az átlagosnál százszor több sugárzást bocsát ki magából – és az angol Nicole Sanderson frigyre lépett egymással. Nicole-nak is van mire büszkének lennie: puszta közelségétől felrobbannak a rádió- és tévékészülékek.

Nicole egészen tizennégy éves koráig úgy élt, mint bármelyik más gyermek. Az általános iskola elvégzése után, a szüleivel egy teljes hónapot töltött Nizzában, és lélekben felkészült arra, hogy Párizsba kell költöznie, mert ott fogja folytatni középiskolai tanulmányait.

villamok.jpg

Az egyik este a szálloda medencéjében úszkált, amikor kitört a vihar. Szülei hiába kérlelték, a makacs tinédzser a zuhogó esőben és a vakító villámok közepette is önfeledten lubickolt a vízben. Egy villám azonban éppen ezt a néhány tucat négyzetméternyi helyet szemelte ki magának… Az egész medence kékesfehér színben úszott, és az összes közeli világítótest felrobbant. A szülők húzták ki a medencéből a lányt, aki addigra a klinikai halál állapotába került.

Szerencsére a szálloda orvosa két perc alatt a helyszínre érkezett, és megkezdte az újraélesztést. A mentősök szerint a lány neki köszönheti az életét. Nicole ennek ellenére több mint két hónapot töltött kórházban, és középiskolai tanulmányait is csak némi késéssel kezdhette meg. Pár hónappal később érezte meg először, hogy milyen viszonyba került az elektromossággal… A következő években már a fél ország rendkívüli képességeiről beszélt, és több tudományos kutatóintézet is kísérleteket végzett vele.

E tulajdonságával érdemelte ki az Elektromos Hölgy címet. Keze érintésével képes meghajlítani a fémből készült késeket és villákat, és teste olyan nagy mennyiségű elektromosságot tartalmaz, hogy vagy hét házat, egy tucatnyi autót és számtalan – saját becslése szerint ezernél is több – apróbb elektromos háztartási készüléket, vasalót, kenyérpirítót lobbantott lángra eddig.

Jules-t nem sokkal első találkozásuk előtt szerelte le a francia haditengerészet a túlságosan magas radioaktív szintje miatt. A férfi tizenegy évig szolgált egy atom-tengeralattjárón, és az orvosok azt mondták, szervezete itt gyűjtötte be az átlagosnál százszor magasabb sugárzási szintet. A haditengerészet illetékesei persze azonnal cáfolták ezeket a kijelentéseket, mondván, nevetséges az állítás!

Jules maga is úgy gondolja, hogy a tengeralattjárón töltött időszaknak semmi köze a problémájához, hiszen akkor a személyzet más tagjaival is ez lenne a helyzet. Ő úgy véli, hogy még huszonkét éves korában volt egy nagyon furcsa éjszakai kalandja egy azonosítatlan repülő szerkezettel, ami talán nukleáris hajtóművel volt felszerelve. Bármi is legyen a jelenség oka, az őt vizsgáló orvosokat inkább az érdekli, miért nem okoz nála semmiféle komolyabb egészségkárosodást a jelentősen megnövekedett sugárzásszint.

Amikor találkoztak, Nicole azonnal beleszeretett. Volt valami a személyiségében, ami megfogta a rendkívüli képességekkel megáldott (vagy megvert) lányt. Talán az élettől és a derűtől ragyogó szeme lehetett az? Rögtön érezte, hogy a sors könyvébe volt beleírva a találkozásuk, és életüket együtt kell tölteniük. „Lehet, hogy mi vagyunk az igazi X-akták párosa. Mi ragyogunk a sötétben!” – mondja Nicole.

Jules elmesélte, hogy első találkozásukra Dél-Franciaországban került sor, ahol Nicole éppen nyaralt. „Emlékszem, hogy a kezét a kezembe vettem, és azon nyomban letaglózott az elektromos feszültség – meséli Jules. – A későbbiekben aztán megtanultam Nicole-lal bánni, és fokozatosan immúnis lettem a belőle áradó elektromossággal szemben.”

A pár Angliában telepedett le; Londonban béreltek egy lakást, ami nem sokkal később ki is gyulladt, amikor Nicole közeledtére a mikrohullámú sütő annak rendje és módja szerint felrobbant. A Jules-ből áradó radioaktív sugárzástól pedig a lakásban található növények pusztultak el, s ugyanezen sorsra jutott a ház előtt álló fa is. A lakás tulajdonosa természetesen nem sokáig tűrte a „sugárzó párt”, és felmondott nekik.

Néhány hónap múlva visszaköltöztek Franciaországba, Lyonba, de ott sem jártak jobban. „Éppen egy számítógépes boltban voltunk Nicole-lal, amikor a bennünk felhalmozódott statikus elektromosság az üzlet egész komputerkészletét felrobbantotta – meséli Jules. – „A boltban összesen kétszáztizennyolc számítógép ment tönkre, és a belőlem áradó radioaktív energia lemezek százait tette használhatatlanná. A bolt a kárt mind ránk akarta terhelni, vagy ötszázezer dollárt írtak a számlánkra. Ezért kénytelenek voltunk elmenekülni onnan is.”

Jules és Nicole jelenleg Németországban tartózkodik egy titkos kutatási központban, szigorú állami felügyelet mellett. Gyermekük is itt született meg 2003 augusztusában. Mindenki azért izgul, vajon milyen rendkívüli képességei lesznek a villámpáros kisbabájának. Elővigyázatosságból az orvosok a szülőszobából eltávolítottak minden fémtárgyat.

Felhasznált forrás: Hihetetlen magazin / 2003 július – lejegyezte: Csiribusz

Képforrás: meteonline.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://kepzeletvagyvalosag.blog.hu/api/trackback/id/tr758662204

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása