Yann Martel - Pi élete című könyve, az egyik legelképesztőbb regény, amelyet valaha olvastam. Főhőse egy indiai fiú, név szerint Piscine Molitor Patel – becenevén Pi –, aki meglehetősen meghökkentő történetet mesél el saját életéből.
Pi különös gyermek volt. Ahogyan mondani szokták: más, mint a többi. Az álmodozó természetű kisfiút olthatatlan szomj hajtotta Isten végtelen szeretete felé. Bár hindunak született, modern felfogású szülei nem nevelték vallásosan sem őt, sem bátyját, Ravit. De Pi elhatározta, hogy megismeri Jézust és Mohamedet is, így egyaránt felvette a keresztény és az iszlám vallást, nem kis felháborodást keltve a különböző felekezetek vezetőiben. Pi története mégsem erről szól.
Apja magánállatkertet működtetett az indiai Pondicherryben, egészen a hetvenes évek közepéig, amikor is a kényes belpolitikai helyzet miatt a szülők úgy döntöttek, végleg elhagyják Indiát és Kanadába települnek át. Az apának nem kis feladatot jelentett gyönyörű állatkertjének felszámolása, de szerencsére a legtöbb állatot felvásárolták, többségében a világ különböző tájain működő állatkertek. Így például az Egyesült Államokba és Kanadába is kerültek belőlük. Egy ilyen szállítmány kíséretében indult útnak 1977 nyarán a Patel család a Cimcum nevű japán teherhajón.
Alig tartottak hajóútjuk felénél, amikor Pi egy éjszaka robbanásra ébredt, és rémülten látta, hogy a hajó rohamosan süllyedni kezdett. Az óriási mentőcsónakok egyike a vízre siklott, s ő menekülést remélve csimpaszkodott a deszkákba, miközben megpróbálta távol tartani magát a kiszabadult ragadozók némelyikétől. Virradatra Pi egyedül találta magát a Csendes-óceán végtelen kékségében: a hajó elsüllyedt, és családjával együtt mindenki odaveszett. A harminckét személyes, nyolc méter hosszú, egy méter mély, két és fél méter széles mentőcsónakban azonban – melynek kétharmadát még mindig fedte a takaróponyva – a fiú nem volt egyedül. Utazótársai akadtak egy zebra, egy hiéna, és egy orángután személyében, majd egy újabb nap múlva vette észre, hogy a ponyva mást is rejt: egy hatalmasra nőtt, kifejlett bengáli tigrist…
Hogy hogyan éli túl a tizenöt éves Pi az elkövetkezendő hét hónapot az óceánon ringatózva egy kis lélekvesztőn, miként szerzi meg a félelmetes ragadozó barátságát és tiszteletét, miképp merít erőt Isten határtalan szeretetéből, azt megtudhatja az, aki elolvassa ezt a nem mindennapi könyvet. Úgy tűnik Ang Lee Oscar-díjas rendezőt is magával ragadta a történet, mert azonnal leforgatta a könyvből készült filmet.
Miután 1978 februárjában véget ért Pi szörnyű és egyben csodálatos utazása Mexikó partjainál, gondos orvosi ellátásban részesült és természetesen ki is kérdezték az illetékesek arról, mi történt vele e hosszú idő alatt, míg a tengeren volt. A fiú töviről hegyire elbeszélte, mi mindent élt át, csupán egy bökkenő volt: senki nem hitt neki. Bár ő mindvégig kitartott története mellett, mindezt semmivel nem tudta bizonyítani.
Józan ész szerint Pi Patel története valóban hihetetlen. Magam is kételkedtem egy kicsit, miután elolvastam az utolsó fejezeteket, de aztán arra gondoltam, milyen fájdalmas érzés, amikor az ember akár egy apró dologban is igazat mond, de senki nem hisz neki. Sokan voltunk már így, igaz? Pi Patel történetének azon része, melyet le lehet nyomozni, valóban igaz, semmiben nem hazudott. Csupán a közbülső részeket kérdőjelezik meg – a hajótörés hét hónapját –, mert arra nincsen semmiféle bizonyíték. De ha másban igazat mondott, miért hazudott volna a többiben? Ha szavai igazak, harmincöt éven keresztül abban a fájdalmas tudatban kellett élnie, hogy családja elvesztése mellett, ráadásként még nem is hisznek neki. Az élet sokszor szolgáltat igazságot. Néha harmincöt év múlva.
Sok-sok évvel később egy Yann Martel nevű portugál származású író, aki témát keresett új könyvéhez, találkozott egy indiai emberrel, aki különös történetet beszélt el neki. Tőle hallott először Pi Patelről. Felkereste Pit, aki ma Kanadában él, nős, és két gyermek apja. A férfi mindent elmesélt neki, és rajta keresztül az író nagyszerű regényben mutatta be a világnak egy különös fiú hihetetlen megmenekülését.
Írta: Csiribusz
Képforrás: moly.hu
