1908. június 30-án reggel, helyi idő szerint hét óra tizennégy perckor Kelet-Szibéria középső területe fölött egy rendkívül gyorsan haladó „meteor” hatolt be a Föld atmoszférájába, majd felrobbant Tunguszka egén, nagyjából nyolc kilométer magasságban a föld felett; hatalmas méretű földrengést idézett elő.
Az óriási lökéshullám, amelyet fülsiketítő robaj előzött meg, kétszer kerülte meg a Földet, érzékelték moszkvai, párizsi, londoni és washingtoni szeizmográfok is. Csaknem a világ minden táján tudomást szereztek róla, hogy valami történt Oroszországban!
Az apokaliptikus méretű robbanás után a károk felbecsülhetetlen mértékűek voltak. A robbanáskor felszabaduló energia ezer atombomba erejének felelt meg.
A szörnyűséges robbanás következtében a szibériai tajga fenyő- és nyírerdőségei mintegy kétezer négyzetkilométernyi területen elpusztultak: milliónyi kettéhasadt fa dőlt ki gyökerestül, soknak letörtek az ágai vagy elszenesedett a koronája. A roppant méretű explózió következményeképpen gomolygó, füstölgő tűzoszlop keletkezett, amelybe por, törmelék és mindenféle egyéb keveredett, ami csak az útjába került. Azt mondják, hogy mindez az esemény helyszínétől több száz kilométernyire is látható volt.
Hihetetlen módon az esetnek nem voltak emberáldozatai, ami azért volt lehetséges, mert a Podkamennaja folyó völgyében fekvő terület lakatlan.
Több szemtanú is beszámolt arról, hogy a robbanás helyszínétől több ezer kilométerre, s napokkal később is valamiféle különös narancsos fényesség világított az égen. A becsapódás pillanatában a föld össze mágnese megbolondult, a lovak meginogtak és a földre rogytak, s London utcáin nem volt szükség közvilágításra, senkinek sem volt gondja, akinek éjszaka támadt kedve újságot olvasni.
A katasztrófa manapság, egy évszázad eltelte után is heves viták tárgya, azóta is sok tudóst foglalkoztat az eset.
Mi lehetett az a titokzatos test, amely június 30-án reggel Tunguszka felett behatolt a földi atmoszférába? Leonyid A. Kulik kikérdezett néhány szemtanút, akik tűzlabdáról meséltek, amely csóvát húzott maga mögött, s lassan ereszkedett lefelé, végül pedig felrobbant. Égitest volt tehát, ám eredete meglehetősen titokzatos.
Vajon üstökös jelent meg az égen? Vagy netán egy meteorit? A tudósok joggal teszik fel a kérdést, ha tényleg meteorit volt, akkor kiért nincsen a becsapódás helyén kráter, s hová tűntek a meteorit darabjai? Furcsa, hogy soha, egyetlen törmeléket sem találtak.
Egyes felvetések szerint a 'Tunguszkai-esetet' egy földön kívüli űrhajó felrobbanása idézte elő. Néhány orosz kutató 'abnormális' radioaktivitás nyomaira bukkant a baleset helyszínén. Jurij Lavbin évek óta a szibériai rejtély okainak megfejtésével foglalkozik.
Lavbin bejelentette, hogy apró fémdarabokat fedezett fel, és meg van győződve arról, hogy ezek a darabkák egy fényes, fekete fémtestről szakadtak le, amely akár egy földön kívüli szerkezet részét is képezhette.
Alekszandr N. Kazancev 1946-ban kifejtett elmélete is támogatja az előző elképzelést, amely szerint a robbanás egy földön kívüli űrhajó leereszkedése közben történt, mert a szerkezet nukleáris meghajtási rendszere meghibásodott.
Teltek-múltak az évek, de a jelenség eredetére nem derült fény. Egy azonban bizonyos: az 1908-as tunguszkai katasztrófa az általunk ismert legerősebb robbanás volt.
Forrás: Rosamaria Latagliata / UFÓK, Igazság vagy hazugság? - lejegyezte: Csiribusz
Képforrás: telegraph.co.uk; theconversation.com; sagansense.tumbir.com; english.ohmynews.com
