A szerelem fővárosa Párizs, a világ egyik leglátogatottabb metropolisza. Évről évre turisták milliói keresik fel, akiknek sejtelme sincs arról, hogy a világ legnagyobb tömegsírja felett sétálgatnak, és huszonkét méterrel a járdák alatt a világ leghatalmasabb csontkamrája található. Ezek a rejtélyes katakombák Párizs sötét titkainak őrzői.

A katakombák bejáratán riasztó felirat olvasható: „Állj, a halál birodalmába lépsz!”. És valóban… a felszín alatti alagutak között kialakított katakombák hatmillió városlakó holttestét őrzik. Az alagutak, még a város építésének idején keletkeztek, és egy kőfejtő részét képezték, amelyből a város építésekor az ehhez szükséges alapanyagot a 18. század végéig kitermelték. A kőfejtő háromszáz kilométeres labirintusszerű alagútjainak szerepe 1786-ban változott meg, amikor megteltek Párizs temetői.

A holttestektől meg kellett szabadulni, és kellett a hely az egyre nagyobb ütemben szaporodó építkezések számára is. A város vezetői sokáig fontolgatták, mitévők legyenek, míg rájöttek, hogy a megoldás a lábuk alatt hever.

A holttesteket ezt követően már a kőfejtőbe vitték le, majd éjjelente – nehogy Párizs polgárai megütközzenek rajta –, folyamatosan kiürítették a városi temetőket. Exhumálták a sírokat, és a csontokat, maradványokat mind a kőfejtőben halmozták fel, gondosan rendszerezve a holttesteket.

Hamar megindult a szóbeszéd a város sötét titkáról, és többen is megkísérelték felkutatni a titokzatos katakombákat. Az egyik leghírhedtebb baleset 1793-ban történt, amikor a városi kórház kapuőre úgy döntött, elhagyja a kórházat és lemegy a kőfejtőbe, hogy megkeresse a katakombákat. Lement, de élve már soha nem került elő. Tizenegy évvel később bukkantak rá a csontvázára az egyik elhagyott alagútban, de csak azért tudták azonosítani, mert megtalálták nála a kórház kulcsait, amelyek még mindig ott lógtak csontkezében.

Ma már biztonságosabb a lejutás, bár azon kevés látogató, aki tud a borzalmak alagútjáról, mindössze csak két kilométeres szakaszt járhat be maximum kétszáz fős csoportokban, vezetők kíséretében.

A szemük elé táruló látvány így is hihetetlen. A kiszélesített alagutak falait a padlótól a plafonig emberi csontok, koponyák borítják, s borzongató érzés belegondolni, vajon mit rejt a turisták elől az elzárt terület még. Kétmillió ember éli mindennapjait Párizsban, miközben nem is tudnak róla, hogy lábuk alatt hatmillió (!) ősük nyugszik a sötétben.

Forrás: Hihetetlen magazin / 2004. szeptember – lejegyezte: Csiribusz

Képforrás: noncsy75.ingyenblog.hu; 24.hu; bestofcafe.hu