Ismeretlen nyelven, ismeretlen szimbólumokkal készült ez a máig rejtélyekkel övezett kézirat, mely egy hajdan volt nyugat-magyarországi kisvárosról (ma Burgenlandhoz tartozik) kapta a nevét. Innen jutott a Magyar Tudományos Akadémia birtokába.
Múltja tömény rejtély. Nem sejtik ki és mikor írhatta, s eddig minden tudományos kódfejtőnek beletört a bicskája. Igazából felsorolni is fárasztó lenne, ki mindenki vizsgálta hiába ezt a rejtélyt. Ezért aztán csakhamar hamisítványnak is minősítették. Mi ebben a logika – kérdezem én? Amit nem tudunk vagy nem értünk, illetve ami ki fog rajtunk, az miért volna hamisítvány?
Az említett kódex terjedelmét tekintve 448 oldal, mérete mindössze 12×10 cm-es. Összesen 87 rajzot vagy illusztrációt tartalmaz, melyek sokféle jelenetet vonultatnak fel az olvasójuk előtt. Így helyt kapnak benne a katonai, ugyanakkor a vallásos témák egyaránt.
Döbbenet, de egyszerre tűnik fel benne a kereszt, a félhold és a szvasztika szimbóluma. Ez felveti, hogy vajon milyen vallású, világnézetű lehetett a készítője. (Pogányságnak mindenesetre érdekes!) Már amennyiben egyetlen készítőt feltételezünk. Illetőleg további megválaszolásra váró kérdés, hogy melyik korszakban készülhetett ez a vallásközi, illetve kissé „ökomenikus” irat. Merthogy a középkori Európában nagyjából halálbüntetéssel ért fel, ha valaki nem a fősodratú vallást követte. Ennyit a toleráns vallásokról.
De akkor vajon miféle pogány eszme jegyében íródott ez a könyv kockáztatva a fejvesztés terhét?
Azután ott van a jelek száma is. Több száz – egyesek szerint majdnem 800 – különféle jelet használt következetesen a készítője. Vajon ez ábécé vagy szillabárium? Utóbbi nem betűket, hanem szótagokat jelöl. De az is lehetséges, hogy egyik sem, hanem sokkal inkább logogrammákkal van dolgunk, melyek szavakat jelölnek betűk helyett. Pl.: ilyenek a kínai írásjegyek.
Újabb rejtjelkulcs a jobbról balra tartó írásirány. Ami megint csak szűkíti a kört. Például a rovásírás bizonyos fajtáira enged következtetni.
Tudományosan nem bizonyított, hogy magyar, hindi vagy valamilyen más nyelvű volna a szöveg. Tény, hogy vannak olyan jelek, melyek a szkíta szerzetesek barlangjaiban láthatók viszont. Miként egyes karakterek a székely-magyar rovásírással mutatnak rokonságot. De ugyanez egyes jelek esetében a görög betűkre hajaz.
Nyíri Attila például a sumer-magyar megfejtés elméletét dolgozta ki, de ezt is – mint minden formabontó elméletkezdeményt – azonnal kikezdték és tudományos alapon kritikával támadták.
Viorica Enachiuc, román régésznő szerint a román nyelv egy korai változata szerint írták a kódexet. Ő a teljes kódexet lefordította ez alapján. Eszerint a Blaki nép 11-12. századi történelméről szól, akik a magyarokkal és a besenyőkkel harcoltak akkoriban. De ez az elmélet is több sebből vérzik. Például az átiratában nem következetesen feleltet meg bizonyos jeleket egymásnak.
Marius-Adrian Oancea szerint magyarul írták a szöveget és újszövetségi témákat dolgoz fel. Szerinte a székely-magyar rovásírás egyik változatával kódolták a szöveget. Ez a teória hajaz Nyíri Attila felvetéseire.
A kódex a vizsgálatok tanúsága szerint 1530-1540 körüli másolat. Tehát nem eredeti! Így még nagyobb talány, mikor készült az eredeti példány.
Összességében azt mondhatjuk a Rohonci Kódexről, hogy módfelett rejtélyes. Talán titkosírás, talán gyorsírás, talán mesterséges nyelv.
A kódex néhány illusztrációja talányos. Mint például azokat az épületeket ábrázolók, amelyek toronnyal ellátott templomokhoz hasonlítanak.
Vajda József római katolikus pap a Rohonci Kódexet az egyik legrejtélyesebb könyvnek tartja, amit kódolva készítettek és álláspontja szerint lehetetlen megfejteni. Ki tudja, talán egyszer majd erre az enigmára is kapunk kielégítő magyarázatot.
Forrás: boldognapot.hu – Írta: Száraz György
