A világ leghíresebb megalit emléke valaha talán a mai obszervatóriumok elődje volt, és fontos asztronómiai események előrejelzésére szolgált...

Stonehenge erős mágnesként vonzza a kíváncsi embereket. A hatalmas kőtömbök és környékük idecsalogatják a kutatókat, akik megpróbálják felderíteni a rejtélyt, de az átlagembereket is, akik egyszerűen csak saját szemükkel szeretnék látni ezt a varázslatos helyet. Stonehenge még ma is megmagyarázhatatlan rejtély, pedig már sok, kiváló elme kísérelte meg, hogy feltárja a titkát. Lord Byron a Don Juanban teszi fel a kérdést, amely már sokakat foglalkoztatott.

Az álló kőcsoportot a szászok nevezték el Stonehenge-nek, illetve "Függő kövek"-nek, a középkori írók pedig az "Óriások táncának" hívták. Inigo Jones, a híres 17. századi régész, aki Stonehenge-ről az első tanulmányt írta, még úgy tartotta, hogy valaha római kori templom lehetett. William Stukeley pedig, a 18. századi régiségkutató, mellesleg szabadkőműves, meg volt győződve róla, hogy a druidák temploma volt. Csak a 20. század régészei tudták megállapítani a pontos korát, és ez által közelebb kerültek az igazsághoz. Ám a vonatkozó tényanyag még mindig igen szűkös…

A Stonehenge körül elterülő wiltshire-i vidéken, Dél-Anglia szívében a történelem előtti korokból sok rom található, Woodhenge, Dutrington Walls, a Cursus és több mint 350 sírdomb őrzi az itt élt félnomád pásztorközösségek emlékét, akik állatokat tenyésztettek, búzát termesztettek, és a Salisbury síkságon imádták isteneiket. Ők kezdték el építeni Stonehenge-t Kr. e. 3500 körül…

Richard Atkinson brit régész az 1950-es években arra a következtetésre jutott, hogy Stonehenge először egy kör alakú töltés volt, árokkal és 56 lyukkal, melyeket ma Aubrey-lyukaknak neveznek. Ezek a kör kerületén helyezkednek el. Az első oszlop a Heel Stone (Sarokkő) volt, a földsánc bejáratán kívül. A másodikat kb. 200 év múlva állították. A későbbi építők ezeket összekötötték egy párhuzamos töltések szegélyezte út segítségével az Avon folyóval. A "sugárút" hossza mintegy 3,2 km. 80 kőtömböt hoztak ide a 320 km-re levő Prescelly hegységből, Délnyugat-Walesből. Ezeket aztán valószínűleg tutajon szállították a walesi partok mentén, majd a másik Avon folyón Bristolba. A szárazföldön görgők segítségével vontatták, fel egészen Stonehenge-ig, ahol két körben állították fel őket. Az Aubrey gödrök és a középen elhelyezkedő masszív kőkörök között az ún. Y és Z-lyukak két további gyűrűje fekszik, amelyeknek talán csillagászati jelentőségük volt. I. e. 2100 körül 80 kék követ hoztak a helyszínre Walesből, melyekből két koncentrikus kört alakítottak ki. Ezeket később 30 homokkő monolittal helyettesítették. Ezen a körön belül két részleges patkóalakzat állt, amelyek közül a külsőt öt homokkő triliton (két függőleges kő, rajtuk egy vízszintes harmadik), a belsőt 19 faragott kék kő formázta.

Néhány megalit tömege eléri a 26 tonnát, úgyhogy ideszállításuk Észak-Wiltshire-ből, meglehetősen nagy vállalkozás lehetett. Ügyesnek, és találékonynak kellett lenniük a kövek felállítóinak is. Két-két függőleges oszlop tetejére óvatosan kellett rátenniük a keresztkövet, gömbcsuklók és eresztékek segítségével.

A régi, lebontott kőtömböket később a megalitkörön kívül állították fel; ezek azok a kis pillérkövek, amelyek szinte eltörpülnek a trilithonok mellett. A fő körön kívül még több gödröt ástak ki egy nagyobb sugarú kőkör számára, de ez valamilyen oknál fova mégsem készült el. Stonehenge építésének a kezdete után kb. 1500 évvel hajtották rajta végre az utolsó változtatást. A sziklaköveket újból elmozdították, és a körön belül, a jelenlegi helyükön állították fel őket. Ezzel egy időben az Oltárkő néven ismert zöld homokkövet az egyik trilithon elé állították.

Tekintve, hogy az újkőkori alkotók egyetlen ásószerszáma a szarvasagancsból készült csákány volt, építészeti teljesítményük egészen elképesztő…

A gondos tervezés és kivitelezés, valamint a felépítésére szánt több ezer munkaóra bizonyítja, hogy Stonehenge fontos létesítmény volt.

Az a tény, hogy az építészeknek éppen a walesi sziklakövek kellettek, azt sugallja, hogy ezek fontos szerepet játszottak. Egy biztos, nem abból a célból készült, hogy a környékbeliek találkozóhelye legyen. De hát akkor mi másért? Lehetséges funkciójára csak néhány apró jel utal. Nyári napforduló idején a Nap a Sarokkő és egy másik kő között kel fel. Elképzelhető, hogy az első Stonehenge arra szolgált, hogy meg határozzák őseik maradványainak az éltető Naphoz viszonyított helyzetét e sarkalatos időpontban ? Az 56 Aubrey lyukban talált, hamvakat tartalmazó sír arra utal, hogy temetkezési szertartásokat is végeztek itt. A lyukak valószínűleg az Alvilág bejáratát jelképezték.

Stonehenge építői nem egyszerű földművesek lehettek. Nincs rá közvetlen bizonyíték, de ügyességük és jártasságuk kimagasló tudásról árulkodik. Lehet, hogy Stonehenge-ről még senkinek sem jutott eszébe az igazság. Vagy talán John Michell brit írónak és ezoterikus kutatónak van igaza, aki szerint Stonehenge egy kozmikus templom, amelyet a zodiákus 12 istenének építettek, és amely őseink világmindenségről alkotott elképzelését jeleníti meg.

Habár e rejtélyes "templomot" kb. 3000 évvel ezelőtt lerombolták, a romok varázsa nem tűnt tova. A környék népe sokáig hitt a kövek gyógyító erejében, amely mindenféle bántalmat meggyógyított. Egy XIV. századi kézirat Merlint, a varázslót ábrázolja, amint könnyedén a helyére emel egy hatalmas kőgerendát.

Geoffrey of Monmouth középkori író szerint Stonehenge kőóriásait Merlin szállította a Salisbury-síkságra…

A druidák különleges jelekkel rendelkező papi kaszt tagjai, 20 éven át készültek feladatukra, a szent tan elsajátítására. A mágia mestereinek számítottak, akik képesek befolyásolni a természetfeletti erőket. Papi funkcióik mellett ők irányították az igazságszolgáltatást és erőteljesen befolyásolták az uralkodó kelta törzsfők, illetve Britannia, Írország és Franciaország királyainak intézkedéseit is.

A druida név kelta nyelven annyit jelent, "a tölgyfa ismerője"; híveik gyakran sűrű erdőségekben végezték szertartásaikat. Fehér köntösükben számos hadistent és hadistennőt tiszteltek, akiknek az évszakokhoz kapcsolódó ünnepségeken állat- és emberáldozatokat mutattak be.

I. e. az I. században Julius Caesar részletesen írt a druidák tevékenységéről, különösen a félelmetes áldozati rituálékról, amelyek rémületet keltettek a kelták között.

A kelták, akiknek hite szerint a lélek a fejben lakozik, féltek, hogy a levágott fejet - amely megőrizte az illető tudatát - esetleg majd mágikus célokra használják. Tudták, hogy a druidák levágott fejeket konzerválnak; néhány ősi druida lelőhelyen találtak is zsugorított fejeket…

Évszázadokon át Stonehenge-nél gyülekeztek a falusiak, és az utóbbi 80 évben a modern druidák, akiknek egyébként semmi közük sincs az egykori kelta papokhoz (!!!), itt ünnepelték a nyári napfordulót, fesztiválokat is tartottak több ezer résztvevővel, mígnem 1985-ben a hatóság betiltotta a rendezvényt, hogy megóvja a köveket és a környéket a pusztulástól…

Gerald Hawkins amerikai asztronómus komputerrel próbálta megfejteni a kőcsoportok titkát. Arra a következtetésre jutott, hogy Stonehenge olyan megfigyelőállomás lehetett, ahonnan az égbolton lezajló eseményeket nyomon követhették, egy történelem előtti "komputer", csillagászati naptár vagy csillagászati számológép volt, mivel a kövek elrendezése a jelek szerint közvetlen kapcsolatban áll a Nap, a Hold és a bolygók mozgásával, illetve szüntelenül változó konstellációikkal.. Kétségtelen, hogy az "obszervatórium" elrendezése nagyon célszerű és pontos. Őseink mintha birtokában lettek volna mind ama tudásnak, melyet a modern kor felfedezői a magukénak vallanak. Úgy tűnik, az volt a céljuk, hogy, felállítsanak egy naptárt, és ábrázolják az égitestek mozgását, mind ezt vallási célból…

Bár szinte minden új feltevés alátámasztható matematikai és statisztikai bizonyítékokkal, mindeddig egyetlen elmélet sem oldotta meg Stonehenge rejtélyét…

Forrás: erdekessegek.hu

Képforrás: express.co.uk; lavanguardia.com; m.fantasy-castel.webnode.hu