Élt egyszer Erdélyben, az 1910-es években egy kedves, gyógyszerész fiatalember, Abrudbányay Ödön, aki beleszeretett egy gyönyörű, Magdus nevű lányba. A lány kifinomult volt, művelt és csinos, a fiú pedig annyira szerelmes, hogy egy szép napon eljegyezte kedvesét…aztán boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Így is folytatódhatna ez a történet, de sajnos az élet másképpen rendezte a fiatalok sorsát.

A lakodalom előtt három héttel a szépséges menyasszony váratlanul elhunyt. Ödön teljesen megrendült. Menyasszonya személyes tárgyait maga köré gyűjtötte, remeteként, a világot kizárva a tárgyakba feledkezve élte a mindennapjait. Az első világháború átszabta a térképet, Erdélyt Romániához csatolták. Abrudbányay Ödön magyar földön szeretett volna élni és úgy vélte, hogy a környezetváltozás talán jót tenne a bánatának, ezért Magyarországra, Pécsre költözött. Ott nyitott egy patikát. Magdus tárgyait azonban nem tudta Kolozsváron hagyni, Pécsre is magával vitte azokat.

Évekig magányosan élt, dolgozott és utazgatott. Amikor már úgy érezte, hogy nem élheti le az egész életét magányban, megnősült. Az új frigy ellenére sem tudta Magdust feledni és úgy döntött, hogy megvalósítja régi álmát, létrehoz egy emlékházat volt szerelmének. A történelem is kedvezett neki, mert 1940-ben Erdélyt újra Magyarországhoz csatolták, Ödön ezért úgy gondolta, nem csak az emléktárgyakat helyezi el majd a házban, hanem elhozatja Magdus hamvait is Kolozsvárról. Sokáig járta Magyarország szépséges vidékeit, majd megakadt a szeme egy fonyódi tájon, a Sipos-dombon. A panoráma csodálatos volt, méltó egy szerelem emlékének hirdetésére.

A mediterrán stílusú, erkélyes, lapos tetős villa, benne a földszinti kriptával felépült, de a történelem újra közbeszólt. A második világháború után Erdélyt újra Romániához csatolták. Ödön nem hozathatta Fonyódra Magdus hamvait. 1949-ben az Abrudbányay család minden vagyonát államosították, beleértve a fonyódi villát is.

Az 1960-as években kezdték el idegenforgalmi látványosságként mutogatni a villát, az építtető engedélyével, de az érdeklődés idővel elcsendesedett és a villa lomtárrá változott.

Fonyód Város Önkormányzata az ezredfordulón a villa felújításába kezdett és a városvezetés elhatározta, hogy megvalósítják Ödön és Magdus álmát.

Fonyódon, a József Attila utcában, egy hajdan rózsaszín, 2017-ben krémszínűvé vált, gyönyörűen felújított villaépület földszinti helyiségében egy kő szerelmespár alussza édes álmát. Egymás kezét fogva álmodják a boldogságot és örök emléket állítanak a halálon túli igaz szerelemnek.

A villa falai között él egy legenda: azokra a szerelmesekre, akik Magdus és Ödön szobra fölött megfogják egymás kezét, sírig tartó szerelem vár.

Ödön egy egész verssorozatot írt Pécsett, elhunyt kedveséhez. Íme, az egyik fájdalmasan szép verse:

Magdus varázsa

Az arcodon, a szemeden
az igézet varázsa volt
amint lényed fönségesen
egy percre tán felém hajolt.

A szépséged úgy áradott
s a szívem, lelkem úgy örült
hogy édes boldog képzelgésem
csókok árjával vett körül.

Csóktengerárral átölelve
mint drága gyöngyök szigetét
fürkészlek: mit rejtsz, tündér kincset?
Fájdalmak titkát. Üdv egét?

Forrás: lelekpalya.hu

Képforrás: noiportal.hu; femina.hu; koos.hu