Jean Harlow, a szőke bombázó
2019. szeptember 28. írta: Csiribusz

Jean Harlow, a szőke bombázó

Ezt a címet ugyan legtöbben Marilyn Monroe-ra aggatják, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a filmtörténet első, telt idomú, platinaszőke színésznője Jean Harlow volt. Sorsuk abban is hasonlított, hogy mindketten tragikusan fiatalon fejezték be életüket.

Harlean Harlow Carpenter 1911. március 3-án látta meg a napvilágot Missouri állambeli Kansas Cityben. Jean – akit babapofija miatt otthon csak Babynek becéztek – gyermeki lelkét megzavarta szülei korai válása 1922-ben. Fogorvos édesapjával nem is tartotta a kapcsolatot. Annál nagyobb szerep jutott élete alakulásában dúsgazdag édesanyjának, akinek soha nem akart – vagy nem tudott – ellentmondani. Még annak leánykori nevét is felvette. 1923-ban abban a reményben költöztek Hollywoodba, hogy a tizenkét éves kislány ott majd megvalósíthatja a mama álmait és híres sztár lesz.

jh2.jpg

jh1.jpg

jh4.jpg

Kezdetben csak néhány statisztaszerephez jutott némafilmekben – köztük a híres Stan és Pan komikuspár sorozatában –, amely éppen csak elég volt a megélhetéshez. Egy kivételes véletlennek köszönhetően azonban, végül rámosolygott a szerencse.

1929-ben egyik barátnőjét kísérte el egy castingra, Howard Hughes producernek azonban éppen rajta akadt meg a szeme. Rögtön be is hívták meghallgatásra és megkapta a női főszerepet „A pokol angyalai” című filmben Greta Nissen helyett, akinek bántóan norvég akcentusa volt. Ez a siker aztán beindította karrierjét, amelyet még a gazdasági válság sem tört derékba.

Rövid élete alatt olyan hírességekkel játszhatott együtt, mint Spencer Tracy vagy Clark Gable. Édesanyja azonban nem csupán a munkájába kívánt beleszólni, de a magánéletét is irányítani akarta. Jean még tizenöt éves sem volt, amikor bemutatta neki a dúsgazdag Charles McGrew-t, és ahogy a törvények megengedték, össze is házasodtak 1927-ben. Ám ahogy az lenni szokott ilyen fiatal korban, a friss házasok nem igazán tolerálták egymás hibáit. A férjet leginkább Jean kihívó viselkedése dühítette, őt pedig a férfi gyógyíthatatlan alkoholizmusa.

Válásuk után az asszony nem maradt sokáig „pártában”. Ezúttal a Metro-Goldwyn-Mayer forgatókönyvírója és producere, Paul Bern vezette oltárhoz, aki ki is „vásárolta” korábbi filmstúdiójától. A „palota eunuchjának” nevezett férfi azonban kétszer annyi idős volt, mint ifjú felesége, és a hírek szerint az ágyban ugyancsak deficites teljesítményt tudott felmutatni. Mások úgy mondanák: tökéletesen impotens volt.

jh3.jpg

Bern a féltékenységét és frusztráltságát erőszakos viselkedéssel próbálta kompenzálni. Azt suttogták, hogy már a nászéjszakán elnáspángolta a feleségét, aki nem sokkal később haza is költözött az édesanyjához. Mielőtt azonban teljesen eldurvulhatott volna a helyzet, egy reggel az inas holtan találta a teljesen meztelen férfit felesége hálószobájában, a pipereasztal előtt. Halálát egy pisztolyból leadott fejlövés okozta. Miután a fegyvert megtalálták a kezében és egy búcsúlevelet is az asztalon, a rendőrség hamar lezárta az ügyet. Sokan azonban azt suttogták, hogy az MGM emberei értek először a helyszínre, akik mindent úgy rendeztek el, hogy az eset öngyilkosságnak tűnjön. Még búcsúlevelet is hamisítottak, hogy a „kasszasiker”-színésznőt ki ne vonhassák a forgalomból egy esetleges nyomozás miatt.

Jean nem sokáig gyászolt. Ehelyett korának filmsztárjai, sportolói, gengszterei karjában – vagyis inkább ágyában – vigasztalódott. Abner Zwillman maffiózó állítólag egy kis medalionban őrzött a színésznő szeméremszőrzetéből néhány szálat. Egy újabb „gyors lefolyású” házasság után az asszonyt utolérte az igazi szerelem William Powell színész személyében, akivel el is jegyezték egymást.

jh5.jpg

Nem sokkal a kitűzött esküvő előtt azonban Jean egy filmforgatás alkalmával rosszul lett, és influenza gyanújával kórházba szállították. Ott veseelégtelenséget állapítottak meg nála, amelyet a túlzott hajfestékhasználat, egy illegális abortusz vagy a drasztikus fogyókúra éppúgy okozhatott, mint az, hogy köztudottan nem hordott alsóneműt, még télen sem. Állapota gyorsan romlott, vérmérgezést kapott, és már nem tudtak segíteni rajta az orvosok. 1937. június 7-én, alig huszonhat évesen, veseelégtelenség következtében egy Los Angeles-i kórházban hunyt el.

Forrás: Lilla magazin / 2019. szeptember – Hegedűs Péter írását lejegyezte: Csiribusz

Képforrás: en.wikipedia.org; 4444.blog.hu; rip-losangles.blogspot.com

A bejegyzés trackback címe:

https://kepzeletvagyvalosag.blog.hu/api/trackback/id/tr9315180348

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása