Megfejtették a namíbiai tündérkörök rejtélyét?
2019. október 28. írta: Csiribusz

Megfejtették a namíbiai tündérkörök rejtélyét?

A kutatók évtizedek óta vizsgálják a namíbiai tündérköröknek nevezett furcsa formációk rejtélyét. Az Angola és Dél-Afrika között 2000 kilométer hosszan húzódó félsivatagos terület kör alakú foltjait már rengetegféle műszerrel vizsgálták. Az országba érkező botanikusok és egyéb szakemberek mindeddig nem tudtak minden kétséget kizáró magyarázatot találniuk a kialakulásuk okára. A tündérköröket övező misztérium tavaly tovább fokozódott, amikor is nyilvánosságra kerültek Walter Tschinkel, a Floridai Állami Egyetem biológusának kutatási eredményei. A szakértő négy év műhold-felvételeit hasonlította össze, és vizsgálata során kiderült, hogy egyes körök ez idő alatt eltűntek, míg közben máshol újak jöttek létre. Ez volt az első biztos arra utaló jel, hogy a tündérkörök valamilyen módon kötődnek az élővilághoz. A biológus az adatai alapján 41 évre becsülte a tündérkörök élettartamát, de azt ő sem tudta megfejteni, hogy mi hozhatja létre ezeket.

tk1.jpg

tk2.jpg

Norbert Jürgens, a Hamburgi Egyetem ökológusa egy évvel Tschinkel után, 2006-ban kezdett foglalkozni a tündérkörökkel. Kutatása során megfigyelte, hogy milyen állatok fordulnak elő a formációk környékén, és azok talajában. Összesen 1200 tündérkört vizsgált meg, és egyetlen olyan fajt talált, amelynek jelenléte majdnem minden esetben kimutatható volt: a homoki termesz. A termeszek nyomait nehéz észrevenni, mivel szinte úsznak a homokban, és csak nagyon finom, ideiglenes alagutakat hagynak hátra maguk után. Más termeszfajokkal ellentétben nem építenek látványos felszíni vagy kiterjedt föld alatti lakhelyeket, és többnyire csak éjszaka bújnak elő a talajból. Jürgens azonban óvatos talajvizsgálatai során majdnem minden tündérkörben nyomára akadt az állatoknak.

A kutató magyarázata szerint a homoki termeszek alagútásás közben károsítják, illetve felélik az útjukba kerülő növények gyökereit, és ennek következtében jönnek létre a tündérkörök. Bár az továbbra is rejtély, hogy miért tűnnek el egy idő után. A kutató úgy véli, hogy a termeszek tudatosan alakítják ki és tartják fenn ezeket a növénymentes foltokat, mégpedig azért, mert így csapdába ejthetik az értékes esővizet. A száraz éghajlatú területen évente maximum 100 milliméter csapadék esik, amelyet a növények pillanatok alatt felszívnak. A tündérkörökben viszont nincsenek növények, így a víz leszivároghat a talaj mélyére, ahol hosszú ideig megőrződik. A vízcsapdák jelenléte magyarázatot adhat arra is, hogy miért nő olyan gyakran a környező vidéken jellemzőnél jóval magasabb és dúsabb növényzet a tündérkörök kerületén.

Többen azonban további bizonyítékot várnak az elképzelésre. Szerintük Jürgens adós maradt annak bizonyításával, hogy valóban a termeszek rágják meg a gyökereket, mert egyetlen ilyen esetet sem figyelt meg. Egy növényökológus szerint a termeszeknek semmi közük a tündérkörökhöz, hanem csak a kevés erőforrás miatt kialakult versengés egy furcsa példáját láthatjuk bennük. Jürgens azonban bízik abban, hogy állításai kiállják a tudományos próbát.

Forrás: erdekesvilag.hu

Képforrás: erdekesvilag.hu; origo.hu 

A bejegyzés trackback címe:

https://kepzeletvagyvalosag.blog.hu/api/trackback/id/tr1015268456

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása