Mi az a Casanova, ki az a Casanova?
2020. március 17. írta: Csiribusz

Mi az a Casanova, ki az a Casanova?

Sokszor halljuk életünkben, ha egy szoknyabolond, szívtipró férfit látunk, ismerünk, hogy az illető valóságos Casanova. De mit jelent ez a jelzőnek is avanzsálódott szó? Bizonyára mindenki tudja, hogy Casanova valójában egy olasz férfi volt, aki a 18. században élt, s finoman szólva, imádta a nőket. Állítólag nem is volt olyan jóképű, mint hihetnénk. Számtalan szeretője tekintetében, egyáltalán nem volt olyan kivételes férfi abban a korban, amikor a legtöbb nemesember hasonlóan élt. A prostitúció ha nem is teljesen, de többnyire elfogadott volt.

cas1.jpg

/Casanova/

Giacomo Girolamo Casanova de Seingalt 1725-ben született Velencében, egy olasz színésznő és egy állítólagosan spanyol gyökerekkel rendelkező színész fiaként. A korabeli pletykák azonban úgy tartották, valójában Michele Grimani velencei patrícius a biológiai apja. Giacomo öt testvér közül a legidősebb volt, akire gyakran vigyázott a nagymamája szülei állandó munkája miatt. Apja halála után dr. Antonio Maria Gozzi gondjaira bízták.

A rendkívül okos kisfiú sokat betegeskedett, de korán elleste a társasági viselkedés szabályait. Nagymamája befolyására papi pályára szeretett volna lépni, s tizenhét évesen a padovai egyetemen világi és egyházi jogból doktori címet nyert. Hamarosan azonban rájött, hogy a papi pályához nem érez elhivatottságot.

cas6.jpg

Római tartózkodása alatt volt lehetősége megismerkedni XIV. Benedek pápával, aki nagyon megkedvelte őt vidám, szórakoztató történetei miatt. Ám idővel el kellett hagynia Rómát nőügyei, hódításai végett.

Nápolyba került és házitanítóként kereste kenyerét. Ebben az időszakban történt, hogy egy képzeletbeli spanyol, arisztokrata felmenőkkel rendelkező származást hazudott el magának. Természetesen leleplezték hantázását, ahogyan többször is később.

Egy alkalommal megmentette Bragadino szenátor életét azzal, hogy nem veszítette el lélekjelenlétét, amikor a férfi agyvérzést kapott. Érmetszést alkalmazva megmentette az életét, s így élete végéig hű barátot és támogatót nyert Bragadino személyében, miután az fiává fogadta.

Casanovának több kihágása volt, nőügyei mellett szerencsejáték-függő lett. Bragadino gyakran figyelmeztette, hogy mindennek nem lesz jó vége, de a fiatalember nem hallgatott rá. Egy napon letartóztatták és börtönbe vetették. A kor szokásának megfelelően nem árulták el, miért és meddig kell rabságban senyvednie. Tizenöt hónappal később kalandos úton sikerült megszöknie, s elhagynia Velencét. Ezen történetet gyakran elmesélte különböző társaságokban. Szökése után beutazta Európát, s végül Franciaországban telepedett le, ahol befolyásos emberré vált.

1760-ban XIII. Kelemen pápa az Arany Sarkantyú-rend lovagi keresztjével tüntette ki, mely után ő „Seingalt lovagja”-ként szólíttatta magát, noha erre semmi alapja nem volt. Belépett a szabadkőművesek közé is, sikert sikerre halmozott az okkultizmus, a titkosírások megfejtése, az alkímia és a kabbalisztika tudományában. Ugyanebben az időben megkísértette a szerzetesi élet is, de végül nem lett belőle semmi, mert a két hét gondolkodási idő alatt is a szoknyák után futott.

cas3.jpg

/XIII. Kelemen pápa/

1963-ban Angliába utazott. Itt megismerkedett egy kis kurtizánnal, aki teljesen elvette az eszét és kihasználta őt. Casanova innen számította öregedését – harmincnyolc éves volt ekkor. Angliából Poroszországba került, ahol Nagy Frigyes állást ajánlott számára. Az állást nem fogadta el, mert nem tartotta magához illőnek. Továbbutazott Szentpétervárra, ahol azonban nem sikerült Nagy Katalin cárnő jóindulatát elnyernie.

A szívtipró Casanova szerencsecsillaga leáldozóban volt. Hiába járta be Európát, mindenhol nyelvi akadályokba ütközött a szalonokban. 1767 után Ausztriából, Franciaországból kiutasították, fő támogatója, Bragadino szenátor elhunyt, 1768-ban Spanyolországban börtönbe került.

cas2.jpg

1772-től már nagyon hiányzott neki hazája, Velence, így hízelegni kezdett az inkvizítoroknak, még besúgónak is beajánlotta magát, hogy hazatérhessen. Élete szánalmas mélypontra került. Miután visszatért Velencébe, nem érezte jól magát. Keveset keresett, történetei már nem érdekeltek senkit, pártfogói eltűntek az életéből. 1783-ban ismét elhagyta szülővárosát és külföldre utazott a jobb megélhetés reményében, ám csalódnia kellett. Be kellett látnia, hogy nem élheti tovább a nőcsábász szélhámosok életét, s elfogadta Waldstein gróf ajánlatát. 1785-ben könyvtáros lett a csehországi duxi kastélyban. Házsártos, kiállhatatlan öregemberré vált, de sok prominens és híres emberrel találkozhatott életében, uralkodókkal vagy például a híres zeneszerzővel, Mozarttal is.

cas5.JPG

1798 tavaszán súlyosan megbetegedett és pár hónappal később elhunyt a csehországi Duxban. Halála után kiadták emlékiratait Életem története címmel, mely írás a férfi életének hódításairól szól többnyire. Ugyanakkor hű képet közöl a kor társadalmáról, szokásairól.

Írta az alábbi forrás alapján: Csiribusz

Felhasznált forrás: hu. wikipedia.org; olvasonaplopo.eu

Képforrás: apps.derstandard.at; hu.m.wikipedia.org; hu.wikipedia.org; seniorplus.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://kepzeletvagyvalosag.blog.hu/api/trackback/id/tr2815529628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása