Vlagyimir Iljics Uljanov, azaz Lenin magánéletét sokáig homály fedte. A Szovjetunió legbefolyásosabb vezetőjéről csakis tisztelettel volt illendő beszélni, legfőképp politikai és társadalmi tevékenységei, intézkedései és céljai kerültek előtérbe. Szerelmi életének részleteit nem igazán firtatták akkoriban, és ő is igyekezett ügyelni arra, hogy a lehető legkevesebb információ szivárogjon ki róla.

/Vlagyimir Iljics Uljanov Lenin/

Csupán annyit lehetett róla tudni, hogy Nagyezsda Krupszkajával él házasságban, de a hivatalos források és a történészek szerint szerette a nőket, sokat udvarolt, és volt egy hosszabb időszak, amikor szerelmi háromszöget tartott fenn. Persze, mindez erősen ütközött a róla kialakult képpel, így nem véletlenül hallgatott róla mindenki.

Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja 1869-ben született Szentpéterváron. Leninnel 1894-ben ismerkedett meg, és segített neki egy, a munkásosztály felszabadítására irányuló szervezet létrehozásában. Később emiatt mindkettőjüket letartóztatták és száműzték, azonban kérvényezte, hogy Lenin mellé küldjék Szibériába. Arra hivatkozott, hogy a menyasszonya a férfinak – bár ez akkor még nem volt igaz. Végül elérte célját, és 1898 nyarán házasságot is kötöttek.

/Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja/

Nagyezsda igazi forradalmár volt, határozott, céltudatos és vonzó, mosolygós nő, betegsége miatt azonban egy idő után teljesen megváltozott. Az autoimmun pajzsmirigy-túlműködés egyik formájával, a Basedow-kórral küzdött, ettől pedig nemcsak külseje alakult át, hanem energiája, életkedve és libidója is lecsökkent, illetve nagy valószínűséggel meddővé vált. Mindez rányomta a bélyegét az egyébként sem lángoló szerelemre épülő házasságukra, szexuális életükre. Kapcsolatuk inkább a szövetségen és a közös célokon alapult, a nő jobb keze lett férjének: segítette őt mindenben, politikai feladatokat is vállalt, majd később saját újságot alapított Munkásnő névvel.

A pár sokat utazott és költözött, többek között Párizsban is laktak, itt ismerkedtek meg egy francia származású hölggyel, akivel később mindketten igen szoros viszonyba kerültek.

Inessa Armand 1874-ben született Párizsban, francia arisztokrata családban. Édesapja halála után Moszkvába költözött, majd húszévesen hozzáment a gazdag textilgyároshoz, Alexander Armandhoz. Unalmasnak találta az átlagos, gazdag életet, ő ennél sokkal többre vágyott. Határozott, céltudatos feminista volt, és arra vágyott, hogy valamilyen formában szebbé tegye a világot. Segíteni akart az elnyomottakon, felszabadítani a nőket, jótékonykodott, iskolát alapított a szegény gyerekeknek, a rászoruló asszonyoknak pedig menhelyet hozott létre. Egy ideig nyitott házasságban élt, majd később elhagyta férjét, és annak öccsével, Vlagyimir Armanddal folytatott viszonyt, amiről a férfinak is tudomása volt.

/Inessa Armand/

Vlagyimir Armand halála után csatlakozott az illegális szocialistákhoz, ami miatt száműzték egy kis faluba, ahonnan Párizsba szökött. Itt ismerkedett meg Leninnel 1909-ben, akinek addigra már olvasta a műveit, és akinek írásai formálták, megalapozták a világnézetét, politikai beállítottságát. A férfi úgy tudni, első látásra beleszeretett az előkelő, magabiztos nőbe, munkakapcsolatuk pedig hamarosan szenvedélyes szerelmi viszonnyá fejlődött. Nem csupán szeretők voltak, hanem lelki társak, szövetségesek, együtt dolgoztak, és mindent megbeszéltek egymással. Lenin gyönyörű leveleket írt neki, amelyekből sugárzott a szeretet, a törődés és a rajongás.

/Lenin és Nagyezsda idősebb éveikben/

A szovjet vezér egy ideig bár próbálta titkolni, később beszámolt Nagyezsdának arról, hogy szeretőt tart, mivel mindkét nő fontos volt számára. Az asszony egyszer felajánlotta férjének, hogy átengedi őt Inessának, de Lenin erről hallani sem akart, hiszen ő volt számára a stabil háttér, a biztos pont. Végül sikerült meggyőznie arról, hogy fogadja el a helyzetet. Felesége és Inessa között kezdetben volt némi rivalizálás, de kapcsolatuk hamar szoros barátsággá formálódott.

A feleség egyik levelében például azt írta, hogy mindig jól érzi magát, amikor Inessa meglátogatja őket, és egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Évekig éltek szerelmi háromszögben, sőt volt olyan időszak, amikor Inessa beköltözött a párhoz, és hármasban éldegéltek egy házban. Nagyezsda egyedül a külön hálószobához ragaszkodott. Segítették Lenint, és együtt szerkesztették a Munkásnő című kiadványt. Együtt költöztek Krakkóba, majd Svájcba, 1917-ben pedig együtt tértek vissza Oroszországba is annak ellenére, hogy egyes források szerint ekkor már nem volt idilli a viszonyuk. Egy 1913-as levélben Inessa azt írta, elváltak útjaik, méghozzá úgy tudni, Nagyezsda kérésére. Mindezek mellett azonban szoros kapcsolatban maradtak, közösen igyekeztek felépíteni a Szovjetuniót, de 1920-ra a két nő egészsége megromlott.

Nagyezsda állapota egyre rosszabb lett betegsége miatt, Inessát pedig idegkimerültséggel küldték Szocsiba pihenni, miután a központi bizottság női szekciójának elnöke lett. Itt elkapta a kolerát, és nem sokkal később, 46 évesen meghalt. Lenin teljesen összeomlott, és bár szinte sosem mutatta ki az érzelmeit, a nő temetésén látszott, mennyire magába roskadt, amikor ő maga kísérte a koporsóját végső nyughelyére. A férfi négy évvel élte túl szerelmét, Nagyezsda pedig 1939-ben hunyt el.

Forrás: femina.hu

Képforrás: marinamaral.com; mult-kor.hu; wikiwand.com; nemzeti.net