Vérfertőző házasságok
2023. február 09. írta: Csiribusz

Vérfertőző házasságok

Régi korok szokásai

vh027.jpg

Korunkban, kultúránkban egy vérfertőző kapcsolat elképzelhetetlen. Sőt, bűncselekménynek számít, amiért börtönt is kaphat az, aki ezt teszi. Gondolok itt a testvérek, szülők, közeli rokonok közötti házasságra, szaporodásra. Ma úgy mondjuk, egy normális ember fejében ilyen meg sem fordul, pedig voltak századok, amikor teljesen rendben volt, ha valaki családon belül keresett jövendőbelit a gyermeke számára. Ez különösen az uralkodói, arisztokrata szinten volt szokás azért, hogy a vagyon ne forgácsolódjon szét, vagy a hatalom ne kerüljön ki az adott család kezéből.

Számos példát tudunk erre sorolni, egészen az ismert történelem kezdetétől. Az egyiptomi uralkodóknál például általános szokás volt a családon belüli házasság. Mivel a fáraók Ámon Ré, a Napisten közvetlen leszármazottainak tartották magukat, gondolkodásuk szerint logikus volt, hogy családon belül tartsák fenn az isteni eredet tisztaságát. Nem szívesen hígították volna szent vérvonalukat közönséges halandók vérével.

vh024.jpg

/Tutanhamon fáraó halotti maszkja és Kleopátra királynő ábrázolása/

Hogy mindjárt az egyik legismertebb uralkodóval kezdjük, beszéljünk Tutanhamonról. Nem volt ugyan jelentős uralkodó, hiszen egészen korán meghalt, de megtalált sírjának kincsei halhatatlanná tették. Tutanhamon az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájának utolsó fáraói közé tartozott. A mai DNS-vizsgálatok igazolták az ősi történeteket, miszerint a fáraók gyakran éltek vérfertőző házasságokban. Tutanhamon édesapja Ehnaton fáraó volt, édesanyja pedig annak testvére. Később az ifjú fáraó is a saját húgát, Anheszenamont vette nőül, akitől két gyermeke született.

II. Ramszesz, a XIX. dinasztia harmadik uralkodója Henutmiré hercegnőt vette el, akiről a kutatók nem tudták eldönteni, hogy húga vagy leánya volt-e a nagy fáraónak. Annyi bizonyos, hogy közeli családtagja. Egyébként II. Ramszesznek több felesége is volt.

I. Kleopátra, aki a ptolemaida kori Egyiptom királynéjaként ismert, tízéves kora körül ment hozzá a tizenhat éves V. Ptolemaioszhoz. A fáraó halála után, Kleopátra kiskorú fia, VI. Ptolemaiosz helyett régensként uralkodott. Miután Kleopátra meghalt, fia, VI. Ptolemaiosz feleségül vette Kleopátra lányát, II. Kleopátrát, vagyis a saját húgát.

VII. Kleopátra (az a bizonyos híres Kleopátra) társuralkodó volt először apja, XII. Ptolemaiosz mellett, majd két fivére mellett is. Bátyjai – XIII. és XIV. Ptolemaiosz – egyben a férjei voltak.

vh3.jpg

/Claudius római császár szobra/

Az évszázadok eltelte alatt sok hasonló vérfertőző kapcsolat jött létre, amit meg lehetne említeni, akárcsak Claudius római császárt, aki unokahúgát, Agrippinát vette feleségül.

A leghíresebb vérfertőző dinasztia azonban a Habsburg-család volt, különös tekintettel a spanyol ágra. A sok vérfertőző házasság miatt, rengeteg gyermekük született ilyen-olyan torzulásokkal, betegségekkel, sokan a felnőtt kort sem érték meg. Miután hosszú éveken át a vérrokonságon belül szaporodtak, belterjessé vált az egész família. Ez hozta magával a gyermekek életképtelenségét, a testi és lelki elváltozásokat, amit még tovább örökítettek és rontottak a szokásos vérfertőzésekkel. Mindezt a hatalom és vagyon oltárán tették. Azt mondhatjuk modern kifejezéssel, hogy visszanyalt a fagyi, ugyanis gyakorlatilag teljesen tönkrement a genetikai állományuk. Logikusan következik, hogy minél több vérfertőző kapcsolat jött létre a családban, az annál veszélyesebb lett az elkövetkezendő nemzedékek számára. Most sokan mondhatják, hogy a korábbi századokban nagyon magas volt a gyermekhalandóság másoknál is a betegségek, rossz körülmények, fertőzések miatt. Ez igaz, más családok esetében is megtörtént, mégsem volt akkora arányú, mint a Habsburgoknál.

Nézzünk néhány példát:

V. Habsburg Károly német-római császár az unokahúgával, Portugáliai Izabellával kötött házasságot.

vh04.jpg

/II. Fülöp spanyol király/

II. Fülöp, aki tulajdonképpen a Habsburgok spanyol ágát indította el, négy felesége közül elsőnek Portugáliai Mária Manuelát vette el, az unokatestvérét, tehát nagyszüleik közösek voltak. Miután megözvegyült, mert felesége a gyermekszülést követően meghalt, még háromszor házasodott meg. Mindegyik alkalommal rokon hitvest választott: I. Mária angol királynőt, Franciaországi Izabellát, majd Ausztriai Annát. A téma kapcsán meg kell említeni II. Fülöp első házasságából született fiúgyermekét, Károlyt. Károly (Don Carlos) mentális zavarokkal küzdött, akaratos, irányíthatatlan természetű volt, agresszív kirohanások jellemezték. Rendszeresen erőszakoskodott a nőkkel származástól függetlenül, néha brutálisan összeverte őket; tiszteletben álló nemeseket, minisztereket bántalmazott fizikailag; állatokat kínzott és azt híresztelte, hogy meg fogja ölni az apját. Mindez természetesen közfelháborodást váltott ki a népből. Néha komoly pénzeket fizetett szülőknek, hogy lányaikat az udvarba vihesse, majd halálra kínozta őket. Egy alkalommal az istállóba zárkózott és huszonhárom gyönyörű lovat ölt meg. A király hamarosan belátta, hogy fiát nem szabad megházasítania. Egyértelműen az őrület jeleit mutatta. Alkalmatlan volt a családalapításra és az uralkodásra. Elzáratta Károlyt, aki fél évvel később vitatott körülmények között elhunyt.

vh05.jpg

/Don Carlos korabeli ábrázolása Alonso Sánchez Coello festményén 1584-ben. A kép valószínűleg vázlat alapján és utólag készülhetett, mivel a herceg 1568-ban meghalt./

Károly az első házasságból született, a második asszonytól nem lett gyermek. A harmadik feleség hat utóddal ajándékozta meg II. Fülöpöt, de csak két leány érte el a felnőttkort. A negyedik hitves öt gyermeket szült, ám egyedül a kis Fülöp maradt életben.

II. Fülöp meg volt győződve arról, hogy Károly rossz természetét a nevelők hibás hozzáállásában, és az udvar helytelen befolyásában kell keresni. Ezért másik fiát nagyobb gonddal neveltette. Valószínűleg sikerült is, mert az ifjabb Fülöp, fivérével ellentétben kedves, jómodorú, udvarias fiatalember lett. A fiút kedvelték az udvarban, s azon a napon, amikor édesapja meghalt, ő lett a következő király III. Fülöp néven.

III. Fülöp (Jámbor Fülöp) Ausztriai Margittal, unokatestvérével házasodott össze. Nyolc gyermekükből öt nőtt fel, köztük a későbbi IV. Fülöp.

vh029.jpg

/IV. Fülöp spanyol király/

IV. Habsburg Fülöp (II. Fülöp unokája) spanyol király első felesége Erzsébet francia királyi hercegnő volt, akitől nyolc gyermeke született. Ebből egy leány érte meg a felnőtt kort. Másodszorra egy másik unokahúgát vette feleségül. Két lány után végre megszületett az első fia, aki azonban több bajjal küzdött: epilepsziával, immungyengeséggel. Háromévesen meg is halt. Öt közös gyermekből kettő maradt meg, köztük a későbbi II. Habsburg Károly (Babonás Károly) spanyol király.

vh07.jpg

/II. Károly spanyol király/

II. Károlynak már a születésekor egyértelmű volt, hogy alkalmatlan uralkodónak. Nem számítottak arra, hogy életben marad, mert a belterjesség rajta hatalmasodott el a legjobban. Születésekor például nemi szerve alapján nem tudták eldönteni, fiú-e vagy lány. Egész életében szenvedett nem normális méretű állkapcsától. Nem tudott rendesen enni, inni, beszélni, hatalmas nyelve mindig útban volt, és sokat nyáladzott. Gyenge lábain alig tudott megállni, ötéves koráig nem tudott járni. Nyolcévesen kezdett beszélni. Szintén gyenge immunrendszere miatt arcát folyton herpeszek, rühes kiütések csúfították, füle mögött gennyedző seb váladékozott. Egész életében különböző betegségek, fájdalmak kínozták. Alacsony termettel rendelkezett, aránytalanul nagy fejjel. Szellemileg visszamaradott volt, nem tanult meg soha írni-olvasni. Teljesen a környezete kiszolgáltatottja volt. Miután apja meghalt, hivatalosan ugyan ő lett a király, de a háttérből anyja kormányzott.

Kétszer házasították meg, ám nemzőképtelensége miatt sosem született gyermeke. 1700-ban harminckilenc évesen halt meg, utód nélkül. Boncolása során kiderült, hogy „teste egy csepp vért sem tartalmazott, szíve akkora volt, mint egy borsszem, a tüdeje szétmaródott, a belei elrohadtak és elüszkösödtek, egyetlen heréje volt, amely fekete, mint a szén, a feje pedig tele volt vízzel”. Ezzel kihalt a Habsburgok spanyol ága, ami elvezetett később a spanyol örökösödési háborúhoz, mely tizenhárom évig tartott.

A másik Habsburg ág épp olyan belterjes volt, mint a spanyol. 1806-ban hivatalosan megszűnt a Német-római Birodalom, és területén különböző államok jöttek létre. Természetesen a két Habsburg ág között is történtek házasságok az évtizedek alatt, hogy a történet cifrább legyen.

vh08.jpg

/I. Ferdinánd/

Visszatérve V. Károly spanyol királyhoz és német-római császárhoz, volt egy öccse, I. Ferdinánd. Károly után, fia, II. Fülöp örökölte a spanyol területeket, míg testvére a Német-római Birodalom császára címet és az örökös tartományokat. Ez 1556-ban történt. I. Ferdinánd Jagelló Annát (Magyarországi Annát) vette el. Ezzel a házassággal kivételesen új oltvány került a Habsburg családfába, hiszen nem volt közös vér bennük. Összesen tizenöt gyermekük született, s kettő kivételével mind megérte a felnőttkort.

vh030.jpg

/Balra II. Miksa és jobbra fia, II. Rudolf/

Apja halála után II. Miksa került a császári trónra. Ő másod-unokatestvérét, Spanyolországi Máriát vette nőül. Ezzel újabb spanyol vonal érkezett a családba. Tizenhat gyermekük született, s ebből kilenc élte túl a gyermekkort.

A következő császár idősebb fiuk, II. Rudolf lett. Soha nem házasodott meg, de számtalan szeretője volt. Állítólag több törtvénytelen gyermeke született, köztük a leghírhedtebb Ausztriai Don Julius Caesar. Ez a fiúgyermek skizofréniában szenvedett, s börtönben halt meg, szeretője, Markéta Pichlerová 1608-as meggyilkolása után. Megverte és megvagdosta a nőt, majd azt gondolva, hogy meghalt, kidobta az ablakon. Ám a nő csodás módon megmaradt és fel is gyógyult. Később bujdosni volt kénytelen az agresszív férfi elől, aki erőszakkal újra elvitte magával. Ahogyan várható volt, ismét bántalmazta. Megölte, majd a fejét és a testrészeit levágta. Darabokban kellett a koporsóba tenni szegény leányt. II. Rudolf nem védte meg a fiát. Lefogták, s élete végig börtönbe zárták. 1609-ben halt meg.

vh011.jpg

/Don Julius Caesar meggyilkolja szeretőjét - Adolf Liebscher ábrázolásában/

Rudolfot a császári trónon öccse követte, I. Mátyás néven (magyar király II. Mátyás néven), aki szintén egyik unokahúgát vette el, de gyermekük nem született. Mátyás ezért unokaöccsét tette meg örökösének, II. Ferdinándot. Ferdinánd hasonlóan vérfertőző házasságból született. Unokatestvérével, Bajorországi Mária Annával kötött frigyéből hét gyermek fogant, s ebből négy nőtt fel.

vh031.jpg

/Balra I. Mátyás német-római császár, jobbra unokaöccse, II. Ferdinánd/

Utódja a fia, III. Ferdinánd lett. Háromszor nősült, ebből kétszer saját unokatestvérét választotta. Első hitvese Maria Anna spanyol és portugál infánsnő volt, akitől hat gyermeke született. Második felesége Ausztriai Mária Leopoldina főhercegnő. Ő egy fiút szült a császárnak, aki tizennégy esztendősen meghalt. Harmadik házasságát az itáliai Gonzaga-házból származó Gonzaga Eleonóra Magdolna főhercegnővel kötötte. Itt kivételesen távoli rokonságról volt szó. Ebből a frigyből további négy gyermeke született. Összesen tizenkét utódja lett, ebből mindössze öten érték meg a felnőtté válást.

vh032.jpg

/Balra III. Ferdinánd német-római császár és jobbra utódja, I. Lipót/

Örököse nagyobbik fia, IV. Ferdinánd volt, de ő egészen fiatalon, himlőben hunyt el. Őt követte a trónon öccse, I. Lipót, bár eleinte papnak szánták. Kettejük unokaöccse volt a szerencsétlen sorsú spanyol király, II. Károly, mivel lánytestvérüknek, Maria Annának a fia volt, aki a tulajdon nagybátyjához ment feleségül. II. Károly brutális állkapcsa I. Lipót esetében is megfigyelhető (Lipótot teveszájúnak csúfolták a kortársai). Le sem tagadhatták volna a rokoni szálakat. Apjához hasonlóan ő is háromszor házasodott. Első felesége a spanyol infánsnő, a tizenöt éves Margit Terézia, természetesen első fokon unokahúga volt, s egyben a beteges II. Károly testvére. A lány nagyon fiatalon halt meg, mindössze hét év házasság után, de négy közös gyermeket hozott a világra, akik közül csak egy leánygyermek nőtt fel.

vh035.jpg

/A sok vérfertőzés miatt a családban kialakult a jellegzetes Habsburg-áll. Ez szakszóval a prognathia, ami az alsó állkapocs megnyúlását, rendellenesen előreugró állását jelenti. Jól megfigyelhető V. Habsburg Károly német-római császár, IV. Habsburg Fülöp és II. Habsburg Károly spanyol királyok vagy I. Habsburg Lipót német-római császár, magyar és cseh király korabeli portréin. Ez az állkapocs a fogak természetellenes elhelyezkedése miatt nehézzé tehette a beszédet és az evést. Többnyire férfi leszármazottaknál fordult elő, de néha a nőknél is./

A második asszony szintén unokatestvéri fokon, a tiroli ágból származó Klaudia Felicitász volt. Ő is ifjan halt meg tüdőbetegségben. Két kislányt szült, mindegyik csecsemőként halálozott el.

Lipót a Wittelsbach-házból való Pfalz-Neuburgi Eleonórával házasodott össze harmadjára. Jó és tartós házasságnak bizonyult, s tíz gyermek származott belőle, de csak öt érte meg a felnőtté válást.

Lipóttól a fia, I. József örökölte meg a trónt. 1699-ben nősült, felesége a Hannover-házból való, szelíd természetű Vilma Amália hercegnő, aki nem volt közeli rokona. Három gyermekük született. Kisfiuk meghalt idő előtt, de két lányuk felnőtt. József imádta a nőket, számos szeretőt tartott. Szerencsétlenségére fiatalon megkapta a szifiliszt, amivel hitvesét is megfertőzte és az meddővé vált. József mégsem a szifiliszbe halt bele. Alig harminchárom évesen a fekete himlő végzett vele.

Trónját öccse, VI. Károly vette át. A nem rokon, de előkelő származású Welf-házbeli hercegnőt, Erzsébet Krisztinát választotta hitveséül. Négy gyermekük született, akik közül az egyetlen fiúgyermek és a legkisebb lány még kiskorukban elhunytak. Két másik lányuk azonban megmaradt: Maria Terézia és Maria Anna.

vh036.jpg

/Habsburg Mária Terézia/

Mivel nem született fiú utód, apját követően Maria Terézia formált jogot a császári trónra. Kisebb-nagyobb viszályok után végül megkoronázták, és feleségül ment Lotaringiai Ferenc István herceghez, a későbbi I. Ferenc német-római császárhoz. Társuralkodók lettek, mert a császári koronát nem viselhette nő (ahogyan egyébként a magyar koronát sem). Gyermekkoruk óta ismerték egymást és szerelemből házasodtak. Frigyükből tizenhat gyermek született, akikből tízen maradtak meg. Ezzel létrehozták a Habsburg-Lotaringiai-házat.

Mária Terézia fia, II. József (a kalapos király) még anyja életében, fokozatosan vette át az uralkodást. Szerencsétlen természete miatt nem nagyon szerették az emberek. Feleségül Bourbon Izabella pármai hercegnőt vette el, aki korán meghalt fekete himlőben. Két kislányuk még gyermekként elhunyt.

vh018.jpg

/II. József, a kalapos király/

Második asszonya Maria Jozefa bajor hercegnő volt, akitől nem született gyermeke, s a hölgy korán meg is halt. Ezt követően a kalapos király nem házasodott meg többé és utódja sem született. Állítólag Eleonora von Liechtensteinhez fűzte romantikus szál, bár az utókornak ez nem bizonyosodott be, nem is volt köztük semmiféle hivatalos kapcsolat.

II. Józsefet testvére, II. Lipót követte a trónon, aki a Spanyolországi Maria Ludovikával házasodott össze. Így megint bejött a spanyol ág a vonalba. Tizenhat gyermeke született, köztük utódja, I. Ferenc.

Ferenc négyszer nősült. Első felesége Württembergi Erzsébet, korán meghalt, egyetlen gyermekével együtt. Második hitvese az unokanővére, Maria Terezia Karolina. Mindegyik nagyszülőjük közös volt. Tizenkét gyermekükből öt halálozott el idő előtt. Harmadik felesége, Maria Ludovika is az unokatestvére volt, gyermekük nem született az asszony betegsége miatt. Fiatalon hunyt el. Negyedszerre Bajorországi Karolina Auguszta ment hozzá nőül, de tőle sem született utód.

Közben kitört a Francia Forradalom, később Napóleon ragadta magához a hatalmat, 1806-ban pedig, mint korábban írtam, hivatalosan megszűnt a Német-római Birodalom. Ezt váltotta fel az Osztrák Császárság más néven a Habsburg Birodalom.

vh019.jpg

/V. Ferdinánd, a jóságos/

Ferenc halála után fia, V. Ferdinánd vette át a trónt, aki vízfejűségtől szenvedett. Jóságos Ferdinándnak is hívták, mert betegsége folytán könnyen lehetett befolyásolni, s így gyakorlatilag csak bábu volt mások kezében. Mindig annak adott igazat, akivel utoljára beszélt. Epilepsziában és más idegrendszeri bajban szenvedett. Ennek ellenére állítólag hat nyelven beszélt (németül, magyarul, csehül, olaszul, franciául és horvátul), valamint több hangszeren játszott. Kétszer házasodott. Először a Savoyai-házból származó Maria Anna Karolina szárd hercegnőt vette el, majd I. Viktor Emanuel szárd-piemonti király leányát. Egyiktől sem született gyermeke.

vh020.jpg

/I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király/

Őt követte a trónon unokaöccse, a tizenöt esztendős I. Ferenc József. Apja Ferenc Károly főherceg volt, V. Ferdinánd öccse. Anyja Wittelsbach Zsófia Friderika bajor hercegnő. Hatvannyolc évig ült a trónon, s ezzel a Habsburg monarchia leghosszabb ideig tartó uralkodását adta. Ideges természetű fiatalember volt, jócskán anyja befolyásától terhelve.

I. Ferenc József egyszer házasodott meg. 1853-ban egy Bad Ischlben történt találkozó után megkérte unokatestvére, a tizenhat éves Wittelsbach Erzsébet (Sisi) kezét. Valójában annak nővérével, Ilona hercegnővel akarták összeboronálni, de az ifjú császár a kisebbik leányt választotta. Házasságuk az első perctől kezdve boldogtalan volt. Erzsébet gyakran menekült el Bécsből, többnyire anyósa basáskodása alól, aki a nagynénje is volt egyben.

Négy gyermekük született. A legidősebb Zsófia Friderika főhercegnő kétévesen hunyt el tífuszban. Utána született Gizella főhercegnő, Rudolf trónörökös, majd Maria Valeria főhercegnő.

vh021.jpg

/Rudolf trónörökös/

A koronaherceg Rudolf meglehetősen kicsapongó életet élt, de ő sem kerülhette el a kötelező házasodást. Több hercegnő-jelöltet végig gondolva, végül a belga király lányát, Stefánia főhercegnőt vette feleségül.

Házasságuk kezdetben boldognak tűnt. Egy lányuk született, Erzsébet Mária főhercegnő. Ha Rudolf és Stefánia kapcsolata jól is indult, később rosszul működött. Ellentétes természetük miatt nem jöttek ki egymással. Rudolf tovább folytatta kicsapongó életvitelét, majd megbetegedett. Hivatalosan hashártyagyulladást állapítottak meg nála, de más vélemények szerint valójában gonorrhoea-t (trippert) kapott. Ezzel a nemi betegséggel meg is fertőzte hitvesét, aki attól kezdve meddő lett.

Házasságuk oly annyira megromlott, hogy mindketten más partnert kerestek és a válást fontolgatták. Csakhogy akkoriban elválni szégyen volt, uralkodói szinten botrányos. Az egész addig fajult, hogy 1889-ben a mayerlingi vadászkastélyban, akkori szeretőjével, Vetsera Máriával együtt holtan találták. Az elfogadott verzió szerint öngyilkosok lettek.

vh022.jpg

/Ferenc Ferdinánd főherceg, I. Ferenc József császár unokaöccse/

Így hát fiúgyermek híján I. Ferenc József örököse unokaöccse, Ferenc Ferdinánd lett. Ferenc Ferdinánd 1900-ban megházasodott, felesége Chotek Zsófia cseh grófnő volt. Az egyik legősibb cseh nemesi famíliából származott, a Habsburgok mégsem voltak hajlandók magukkal egyenrangúként kezelni, bár I. Ferenc Józseftől hercegnői rangot kapott.

Négy gyermekük lett, egy lány és három fiú. A legkisebb fiúcska halva született. Ők egyébként nem örökölhették a trónt apjuk rangon aluli házassága miatt.

Ferenc Ferdinánd nagyon ambiciózus volt, hatalomra törő politikus, határozott, tudta, mit akar. Ennek megvoltak a hátulütői is. 1914-ben egy szerb nacionalista Szarajevóban meggyilkolta a feleségével együtt. A merénylet az első világháború kitöréséhez vezetett.

vh023.jpg

/I. Károly osztrák császár és egyben IV. Károly magyar király/

I. Ferenc József 1916-ban halt meg. Utódjául Ferenc Ferdinánd unokaöccsét nevezte meg, aki I. Károly néven lett osztrák császár és IV. Károlyként magyar király. Zita Bourbon-parmai hercegnővel házasodott, akitől nyolc gyermeke született, s akik mind magas kort értek meg.

Mindössze két évig uralkodott. A politikai forrongások miatt le kellett mondania a trónról, majd Svájcba száműzték. Az Osztrák-Magyar Monarchia ezennel széthullott. Károly 1922-ben halt meg.

A mai napig szép számmal élnek Habsburg leszármazottak a világ minden táján. De az ő történetük már másról szól.

Írta: Csiribusz

Forrás: femina.hu; hu.wikipedia.org; en.wikipedia.org; mult-kor.hu; origo,hu

Képforrás: i.pinimg.com; historicaleve.com; ancientrome.ru; aquifrases.com; vadaphoto.jp; hu.wikipedia.org; life.ma; timetoast.com; conversandoalegrementesobrehistoria.blogspot.com; alchetron.com; derstandard.at; coinsweekly.com; sgo.cz; pinterest.com

A bejegyzés trackback címe:

https://kepzeletvagyvalosag.blog.hu/api/trackback/id/tr1518325529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása