Hürrem, a hárem nagyasszonya
2016. május 21. írta: Csiribusz

Hürrem, a hárem nagyasszonya

Hegedűs Péter írása

Az egyik legnépszerűbb történelmi szappanopera, a Szulejmán sikerét nem kis mértékben köszönheti az egyik főszereplőjének, a szultáni hárem első asszonyának, az intrikus Hürremnek. A korabeli, hitelesnek tekinthető források azonban jóval színesebb egyéniségként emlékeznek meg róla.

A leghíresebb török háremhölgy valójában a Lengyel Királyságban, egy ruszin ortodox pap lányaként látta meg a napvilágot 1502 körül, Alexandra Ruslana Lisowska néven. Gyermek volt még, amikor a faluját tatár hordák támadták meg, majd több földijével együtt eladták őt rabszolgának egy török piacon.

hurrem.jpg

Míg egyes források magasztalják szépségét, a velencei követ később meglehetősen középszerű hölgyként emlékezett meg róla. Azt azonban ő sem tagadta, hogy tűzvörös hajzuhataga és kecses alakja is hozzájárulhatott ahhoz, hogy végül a II. Szulejmán szultán háremében kötött ki 1520 táján.

A szerájban mindarra megtanították, amit elvártak tőle, hogy szórakoztatni tudja a szultánt. Kiválóan megtanult lanton játszani, egzotikus hastáncával pedig bármelyik férfiszívet elcsábította volna. Szulejmánt azonban leginkább mesemondó tehetségével vette le a lábáról.

A szultánt lenyűgözte a származása miatt csak Roxelánénak hívott lány életenergiája és intelligenciája. Ő maga nevezte el Hürremnek, azaz Kacagónak. Egyre többször hívatta magához és a legtitkosabb terveit is vele beszélte meg. Lakosztályából rejtett átjáró vezetett kedvenc ágyasa lakrészébe. Amikor a régi szeráj leégett, csak az ő kedvéért építette meg a híres Topkapit.

Idegen származása miatt azonban a nép nem kedvelte Hürremet, akit a háta mögött kígyónak és boszorkánynak hívtak. Kétségkívül rá is szolgált a gyűlöletre, hiszen gonosz praktikákkal igyekezett minden vetélytársától megszabadulni. Először is Szulejmán legidősebb fiának anyját, Gülbahart kellett eltávolítania az útból, hogy a helyébe léphessen. A pletykák szerint állandóak voltak köztük a hangos veszekedések, és egyszer még tettlegességig is fajult a helyzet. Végük Hürrem jött ki győztesen a konfliktusból, és vetélytársa még örülhetett, hogy csak száműzték, és nem varrták bőrzsákba, és vetették a tengerbe, ahogy a megunt ágyasokkal szoktak bánni. Amikor anyósa jobblétre szenderült 1534-ben, Hürrem vette át a hárem vezetését.

Ettől azonban csak még inkább vérszemet kapott, és addig nem nyugodott, amíg a szultánnál el nem érte, hogy összeesküvés vádjával selyemzsinórt küldjön legfőbb vetélytársainak, a nagyvezírnek és Musztafa trónörökösnek. Ezzel kieszközölte, hogy a szultán tulajdon elsőszülött fiát kivégeztette és közös gyermeküket tette meg trónörökösnek.

Mert Hürrem persze gondoskodott utódról. Összesen négy fiúval ajándékozta meg Szulejmánt, de csak egy érte meg körülük a felnőttkort. Szelimet viszont egyáltalán nem érdekelte a politika és folyton alkoholmámorban úszott. Anyja mindenesetre őt is anyatigrisként védte az intrikáktól. A ravasz és okos asszony mindenkin átlátott, még ha hízelgéssel akartak is a bizalmába férkőzni. Férjét még külpolitikai ügyekben is befolyásolni tudta, amire addig nem akadt példa az Oszmán Birodalomban.

Idős korában Hürremet talán mégis furdalni kezdte a lelkiismeret amiatt, hogy mennyi emberrel elbánt, mert egyre több időt fordított jótékonykodásra. A szegények számáéra ingyenkonyhákat, kórházakat, iskolákat alapított és több nyilvános fürdőt is építtetett Isztambulban és vidékén.

Amikor a szultána valószínűleg malária következtében 1558. április 15-én elhunyt, az uralkodó őszintén meggyászolta őt, és egy impozáns mauzóleumot emeltetett a sírja fölé. Gyönyörű vallomásban emlékezet meg az asszonyról, aki mindvégig támasza volt: „A mennyeket fekete felhők fedték be, nincs pihenés számomra, nincs levegő, se gondolat, se remény. Én lemostam, letöröltem a világot, lelki bánatom érted van, szerelmem. Erő, nincs több erőm, hogy elárulja nekem, csak hit van, a hit a te érzelmeidben, nem a húsban, de az én szívemben, én sírok, sírok érted, szerelmem, nem óceán, több, mint óceán az én könnyeim érted, Hürrem.”

Forrás: Lilla Magazin / 2016. május – Hegedűs Péter írását lejegyezte: Csiribusz 

Képforrás: bigg.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://kepzeletvagyvalosag.blog.hu/api/trackback/id/tr638737028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Desischado 2016.07.28. 04:32:35

Köszönet ezekért az érdekes történetekért, remélem, hamarosan bővülni fog a repertoár!

Csiribusz 2016.07.28. 07:37:53

Köszönöm a dicséretet és igen, én is remélem, hogy bővülni fog. :D
süti beállítások módosítása