Budapest egyik forgalmas utcájában – a Thököly út 61. szám alatt – ábrándos fiatalasszony figyeli az utcát egy első emeleti lakás udvaroldali erkélyéről. Mindig ott van, éjjel-nappal, télen-nyáron. Vajon mikor, miért került oda, s egyáltalán: ki ő? A különleges szobor eredete talányos. Vagy mégsem?

A köztéri műalkotásokat virtuálisan összegyűjtő és bemutató Köztérkép portál szerint a szoborról először egy 1912-es napilapban, az Estben tettek említést. „Azt hiszi messziről, hogy egy halott kisasszony könyököl az erkélyen, és úgy nézi, hogy a szomszédban teniszt játszanak. Közelebbről nézve kiderül, hogy a halott kisasszony kőből van, csak úgynevezett erkélydísz, házi cifraság. Valljuk meg őszintén ez a látvány kellemetlen és csúf.”

A Tolnai Világlapja 1941-ben a következőket írta: „Egy építészmérnök feleségét ábrázolja, aki még a világháború idején meghalt abban a pillanatban amikor férje halálhírét megkapta. A halálhír tévesnek bizonyult, és a férj amikor az orosz fogságból hazajött, felállította felesége szobrát az erkélyen és befalaztatta a bejáratot.”

Az Új Idők 1941 márciusi számából teljesen más történetet ismerhetünk meg: „A világháború kitörésekor ifjú asszony búcsúzott ifjú férjétől és erről az erkélyről nézett a távozó után. Ezen az erkélyen várta évekig férjét, a postát, amely levelet hoz tőle. Halálos hír érkezett s az erkélyen ölte meg a fiatal asszonyt.”

A Köztérkép szerzője szerint a szobor valós története a Magyar Nemzet 1982. december 14-i számában jelent meg. A lap felidéz egy korábbi újságcikket (Esti Hírlap, 1958), melyben Dr. Ybl Ervin professzor, neves művészettörténész, a palota építőjének fia nyilatkozik.

„A házat annak idején édesatyám Ybl Lajos építész – Ybl Miklós unokaöccse – tervezte az első világháború előtt Pápai Manó varrógép kereskedő számára. Akkoriban harmadik egyetemi éveimet a párizsi Sorbonne-on végeztem, és beutaztam egész Franciaországot, hogy műemlékeit tanulmányozzam. Egy alkalommal Bourges-ban jártam, ott láttam Jacques Coeurnek, VII. Károly francia király dúsgazdag pénzügyminiszterének XV. századi nagyszerű, kései gót palotáját, melynek bejárata mellett jobbra és balra egy-egy kőből faragott kitekintő férfi és nő figyeli: ki akar a kapun belépni. Hazatérve elhoztam e palota képét, s megmutattam atyámnak. Ez az eszme annyira megtetszett neki, hogy a Pápai villa számára is faragtatott ilyen figyelő női alakot Ligeti Miklóssal.” Pápai Manó lányának, Irénnek szánta a lakóépületet.

Forrás: eletszepitok.hu

Képforrás: nyultam.com; lelekpalya.hu; elismondom.wordpress.com