Nostradamus nevének hallatán nem sok ember van, aki ne tudná, kiről van szó. Próféciái, jóslatai az egész világon ismertté tették, s ezek a jóslatok, immár négyszáz éve jelentenek rejtélyt a világ számára.

Nostradamus 1503-ban született egy francia kisvárosban, Michel de Nostredame néven. Apja zsidó származású volt, de a kis Michel már katolikus neveltetésben részesült. Felnőttként nemcsak jósként vált híressé. Asztrológusként, matematikusként, fizikusként és orvosként dolgozott, később II. Henrik francia király és hitvese, Medici Katalin pártfogoltja lett, majd IX. Károly udvari tanácsosa.

Nostradamus látnoki képessége révén több, mint ezer jóslatot írt. Az ő idejében azonban eretnekségnek számított, ha valakinek hasonló képességei voltak. Azt tartották felőle, hogy az ördöggel cimborál, aki rendelkezik e tulajdonságokkal.

Nézzünk néhány érdekes jóslatot, amelyek be is teljesültek:

Különleges képességei már gyermekkorában megmutatkoztak. Egyik ismertebb története fiatalabb korában esett meg vele. Történt pedig, hogy a mélyen vallásos Nostradamus észrevett egy fiatal ferences barátot az utcán, aki egy kútnál próbálta a szomját oltani. Nostradamus térdre borult az ifjú barát előtt és megcsókolta a csuhája szegélyét. Amikor megkérdezték, hogy miért tette ezt, azt válaszolta: meg kellett csókolnom őszentsége, a pápa ruháját. Persze senki nem értette, miért beszél ostobaságokat. Ám évtizedekkel később, amikor már Nostradamus sem élt, ezt a ferences barátot pápává választották V. Sixtus néven.

Másik híres történet Nostradamusszal kapcsolatban, amikor vacsorára hívták meg és vendéglátója elhatározta, hogy megpróbálja kicselezni a férfi látói tudományát, aki ekkor már közismert volt jóslatai révén. A vendéglátó úr elmondta Nostradamusnak, hogy malacot tálalnak fel vacsorára, s megkérdezte, vajon két malaca közül, melyiket szolgálják fel, a feketét vagy a fehéret. Nostradamus azt válaszolta, hogy a feketét. Ekkor a házigazda titokban megparancsolta a szakácsnak, hogy a fehér malacot készítse el. Később ismét megkérdezte Nostradamust, melyik malacot eszik éppen. A válasz ugyanaz volt, a feketét. A vendéglátó – győzelmének biztos tudatában – behívatta a szakácsot és megkérdezte, melyik malacot vágta le. A szakács zavartan beismerte, hogy ő ugyan a fehér malacot akarta elkészíteni, de a hús véletlenül leesett a földre, s a kutyák elrohantak vele. Kénytelen volt így a fekete malacot feltálalni.

Megint egy másik elbeszélés szerint Nostradamus megjósolta II. Henrik francia király szörnyű halálát, amely egy lovagi torna alkalmával éri. Amikor a király meghallotta, csak legyintett rá mondván, ő sohasem venne részt lovagi tornán. Csakhogy a sors úgy hozta, hogy a király mégis kiállt az egyik viadalon Gabriel de Montgomery gróffal, s az ifjú lándzsája szemen szúrta a királyt, aki három napos szörnyű kínlódások után meghalt.

Nostradamus megjósolta az 1789-es francia forradalmat, Napóleon megjelenését, a három antikrisztust, a világháborúkat. Mindig tisztában volt képességeivel, de hogy komolyan kezdenie kellene valamit vele, az csak akkor tudatosult benne, amikor 1533-ban, a pestisjárvány közepette elveszítette feleségét és két gyermekét.

A francia forradalom kitörése után két évvel, 1791 májusában különös esemény borzongatta az akkori közvéleményt. Három hitetlen ember egy legenda nyomába eredt, mely így szólt: „Aki az itt eltemetett ember koponyájából iszik, megszerzi annak hatalmát. A halott neve: Michel de Nostradamus. A hatalma a jövőbelátás képessége.” Nostradamus halála óta eltelt kétszáz év, és senkinek nem jutott eszébe megbolygatni a sírt egészen addig a napig, már csak azért sem, mert a legenda azt is kimondta, hogy aki mindezt megteszi, abban a pillanatban szörnyethal. A három sírrabló azonban nem törődött holmi jóslatokkal. Gátlástalanul felbontották a nyughelyet, s miután feltárták, nagyon megdöbbentek. Nem a csontváz rémítette meg őket, hanem a nyakába akasztott táblácska, melyre a következő dátumot írták egykor: „1791 májusa”. Az aznapi dátum volt. A táblácskát csak a temetés napján tehették a halott nyakába, vagyis 1566-ban. A sírgyalázók ennek ellenére nem ijedtek meg. Egyikük fogta a halott koponyáját, megtöltötte vörösborral és egyetlen húzással kiitta. Ám még mielőtt az utolsó csepp is elcsúszott volna a torkán, egy, a harcokból odatévedt puskagolyó kioltotta az életét.

Nostradamus titokzatos jóslatai fölött négyszáz éve töprengenek a tudósok. Jóslatai nemcsak Nyugat-Európa jövőjéről vetítenek előre képet, hanem Amerikáról és más országokról, többek között Magyarországról is.

http://horoszkopszoftver.hu/erdekessegek/nostradamus-joslatai.html

Írta: Csiribusz

Forrás: Nostradamus veszedelmes jóslatok, 2001.; Nostradamus jóslatai, 1981. – dok.film

Képforrás: szon.hu; theghostdiariest.com; en.wikipedia.org; dailyartmagazine.com