Kik ezek a szabadkőművesek? Annyi mindent hallani róluk, az átlagember mégsem tudja pontosan kik is ők? Tényleg irányításuk alatt van az egész világ? Miért hadakozik ellenük az egyház, a fasiszták, a kommunisták és gyakran a nyilvánosság is? A konspirációs elméletet vallók mossák kezeiket: az elit társaság, zsidó szponzorok támogatásával, állítólag régóta világuralomra törekszenek. Vegyük át a szabadkőműveseket ért vádak forrását!
Az okkultista Alessandro Cagliostro (1743-1795) kikönyörgi VI. Pius pápa bocsánatát, de élete hátralevő részét a Tiberis partján lévő Castel Sant’ Angelo börtönben, Hadrianus császár egykori sírkamrájában tölti. Szökési kísérletei a közép-olaszországi San Leo erődítménybe való átszállításával megpecsételődnek. Cagliostro a helyi állapotokat csak néhány hónapig bírja, így neve felkerül a kivégzett és üldözött szabadkőművesek listájára.
Tehát mi ez a szabadkőműves-dolog? Politikai párt, szekta? A legmegfelelőbb kifejezésnek a közösség, társaság vagy testvériség tűnik. A szabadkőművesség gyökereit sokan az i.e. 950-ben épült jeruzsálemi Salamon templom falmaradványai között keresik, de a valódi szabadkőművesség története 1717-ben kezdődött, illetve ezt megelőzően nem tudni feljegyzésekről. Ebben az évben született a későbbi osztrák császárnő, Mária Terézia, és ekkor egyesül a négy londoni páholy, a szabadkőművesek rendszeresen találkozó csoportjai, hogy megalapítsák az Angliai Nagypáholyt. Arról, hogy néhány évtizeden belül minden európai államban jelen lesznek, ekkor még nem is álmodnak…
René Hérault de Vaucresson (1691-1740), a párizsi rendőrség altábornagya a poros utcák öntözését, a szennyvízcsatornák tisztítását, és az utcák névtáblával való jelölését is bevezeti, de hitvány titkosrendőrségi hálózata miatt sok ember gyűlöli. Akik ”uralkodására” leginkább ráfizetnek, azok a szabadkőművesek.
1737. szeptember 14-én kiadott egyik rendeletében megtiltja, hogy a páholy bármelyik képviselőjének italt vagy szállást adjanak! Ennek ellenére Chapelot, a híres párizsi kocsmáros titokban fogadja a szabadkőműveseket, ezért a titkosrendőrség lecsap rá. Kocsmáját félévre befalazzák és pénzbüntetésre ítélik.
1738-ban XII. Kelemen pápa (1652-1740) közzéteszi a szabadkőművességet ellenző Főpapi Dekrétumát, mely szerint, aki a testvériséghez tartozik, kiközösítendő eretnekké válik. Cseppet sem bántja, hogy a szabadkőművesekhez több pap, püspök, sőt uralkodó is tartozik, mert mint mondja, ők az egyházat habozás nélkül bírálják, bár a kereszténységben, mint olyanban hisznek, de a természetfeletti kinyilatkoztatásokat és az egyházi tekintélyeket tagadják, így a pápát is elutasítják. Ezért a pápa üldözteti őket, pedig Németországban és Franciaországban ez lesz a felvilágosodás bölcsője.
Sokan úgy vélik, hogy a társaság egy jól körülhatárolt, szabályokkal rendelkező szekta, míg a szabadkőműves páholy magja már nevében is „titkos társaságot” jelent. Misztikusságuknak két oka van: az első a hagyományos, rituálékkal tarkított beavatási szertartások megőrzésében és a kőműves mesterséghez kapcsolódó, a beavatatlanok számára érthetetlen szimbólumok használatában rejlik. A második ok a társaság zárkózottsága: nem titkos, de nem is nyilvános. Hitet senkinek nem diktál, ezért soraikban éppúgy találhatunk deistát, mint igazhívő katolikust vagy modern „pogányt”.
1843. március 7-én az osztrák uralkodói családban nagy veszekedés van kilátásban. A katonák közvetlenül az osztrák szabadkőművesek tanácskozási helyiségébe hatolnak. Európában ez nem különös jelenség, hiszen a bécsi páholy egyik tagja, maga Mária Terézia (1717-1780) férje, Lotharingiai Ferenc István (1708-1765). A főherceg igazából szerénységéről híres, mégsem tudta soha elfogadtatni magát a bécsiekkel. Túlságosan világinak tartják, a ceremóniákból szeret kimaradni, és nagyon polgárias az öltözködése. Vajon az uralkodóasszony miért azokkal az emberekkel szemben lép fel, akiket férje a legközelebbi barátainak tart? A történészek máig vitatkoznak azon, hogy a testvériségben összegyűlt túl nagy hatalomtól való félelem hajtotta őket, vagy csak bogarat ültettek a királynő fülébe? Mivel a páholyba nők számára tilos volt a belépés, ezért csak találgatni tudtak.
”Zsidókőművesek! Pénz és hatalom kell nekik!” – szól a vád a XVIII. századtól napjainkig. Miért éppen a zsidókkal kapcsolatban? Ennek okát a kőművesség szimbólumrendszerében kell keresnünk. A hexagram vagy Dávid-csillag, már az ókori, egyiptomi építményeken is fellelhető, csak később válik a judaizmus szimbólumává, ugyanakkor tollaikkal az alkimisták is pergamenre vetik. Ezt a jelet az osztás és a tudás, az ismeretek szinonimájaként használják. „A szabadkőművesek a határokat akarják eltörölni, és hatalmukkal Földünket az ellenőrzésük alatt álló egységgé akarják képezni!” – gyakran halljuk ezt már vagy százötven éve. De mit akarnak valójában a szabadkőművesek? Akarnak ők egyáltalán valamit?
Gotthold Ephraim Lessing (1729-1781) német költő, kritikus és filozófus köznyelven magyarázza, hogy „az igazi szabadkőművesek tettei olyan összetettek, hogy évszázadokba is kerülhet, mire felismerhetők lesznek.” Mit rejthetnek az absztrakt hangzású mondatok? Minden szabadkőműves saját magát igyekszik tökéletesíteni és közben kedvezően hatni a környezetre, az egész polgári társadalomra. „Azok a férfiak, akik képesek az előítéletek fölé emelkedni, nem engednek a vallási fanatizmusnak, sem annak a tévhitnek, hogy mindig jónak kell lennie annak, amibe születtek. Túltenni senkin nem akarnak. Ilyenek a szabadkőművesek. Hagyják égni a gyertyát, ha akarják még a felkelő nap ellenére is. Hisz nem az ő dolguk az eloltás” – mondja allegorikusan. Mégis, egyes velük kapcsolatos eszmék hamarabb célba érnek, hiszen a felvilágosodás hulláma a szabadkőművesek nélkül talán nem kap erőre.
Bár a szabadkőműves páholy nem karitatív szervezet, több évszázados múltja során számos kórházat, iskolát és otthont alapított. Sokszor kerestek már általuk elkövetett bűncselekményeket, amelyekkel megbélyegezhetnék őket, de nyomokra eddig nem bukkantak. A szabadkőművesek páholyában számos hírességet is találhatunk. „Az embernek tanulni kell a független gondolkodást és a lényeget nem a körülményekben, hanem saját magában kell keresnie” – mondja a társaságról és annak hitvallásáról Johann Wolfgang Goethe (1749-1832) a híres német költő, aki Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) zenei géniuszhoz hasonlóan szintén szabadkőműves volt. Mozart a változatosság kedvéért éppen kollégájáról, Alessandro Cagliostroról alkotott benyomását egy kétfelvonásos híres operában, a Varázsfuvolában jeleníti meg. Nincs egyedül. A vidám sarlatán alakja kedvenc téma.
A katolikus egyház élén IX. Pius pápa (1792-1878) áll harmincegy éven keresztül, akiről azt pusmogják, hogy kiközösített szabadkőműves. Bár ez inkább hangzik rágalomnak, mégis magyarázatul szolgálna arra a gyűlöletre, amellyel a szabadkőművesség ellen harcol, túltéve az elődein is. Mi zavarja annyira a pápákat? A szabadkőművesek humanisták, függetlenek mindentől, így a katolikus szörnyűségektől és a vallástól is. „A pusztulás ördögi szektája, az Antikrisztus zsinagógája.” – írja egyik feljegyzésében a pápa. Közben a testvériség abban az időben több iskolát is alapított.
Gerard van Swieten (1700-1772) holland-osztrák orvos és szabadkőműves Bécsben működik, aki keresztülviszi az egyetemek államosítását és kora legrangosabb intézményei közé juttatja azokat. A többi testvér segítségével minőségi klinikákat alapít minden, „szeretett császárnőnk” irányítása alatt élő régióban, ahogyan Mária Teréziát szeretettel nevezik annak ellenére, hogy a császári címet soha nem kapja meg.
A bécsi Rathausplatz, azaz a Városháza téren Joseph Freiherr von Sonnenfels (1733-1817), a politikai tudományok professzora, osztrák író fehéren fénylő szobrát jelenleg is lefényképezhetik. Ő is szabadkőműves volt. Mária Teréziával és annak fiával, II. József császárral (1741-1790) a humanisztikus eszmény keretén belül folytatott beszélgetés után sikerült meggyőzni őket a halálbüntetések újításáról is. Az új rendeletet 1776-ban adták ki. Attól kezdve a szadista tanácsosoknak ártatlanokat nem szabad kínozniuk, hamis vallomásra senkit nem bírhatnak. A császárnő az inkvizíciós boszorkánypereket is eltörli. Végül is családja úgysem hisz ezekben.
„A szabadkőművesek egy barátságos egyesület” – hangoztatja a későbbiek folyamán a császárnő, miután a szabadkőműves páholy létrehoz egy árvaházat, valamint siketek és idősek számára alapítanak otthont. „Az én férjem is szabadkőműves volt” – emlékszik vissza nosztalgiával elhunyt férjére, és az prágai elhagyott gyermekek és szanatóriumok számára busás adományokat küld.
Később II. József is játszik a gondolattal, hogy szabadkőműves lesz, de aztán meggondolja magát mondván, mégsem olyan híres szervezet, mint első pillanatban tűnik. „Az önök eltökéltsége, hogy önmagukban és a társadalomban keresztény erényeket fejlesszenek és az emberiség számára hasznosak legyenek, az én sajátom is, ezekben az elvekben, titkaik miatt, nem kell tartaniuk semmi rossztól, én ugyanezt fogom tevékenykedni az önök társaságán kívül” – írja a császár, és ezzel a szabadkőműveseknek egy jobb jövőt ígér.
A függetlenségért vívott amerikai polgárháború utolsó lövéseit a szabad amerikaiak ujjongása váltja fel. Az elnyomó Anglia hosszú karja messze az óceán mögött marad és a farmerek, katonák és kereskedők most először dugják össze a fejüket, hogy megválasszák első elnöküket. Az öreg kontinensen a szabadkőművesek ellenzői magasra emelik az ujjukat, mintegy figyelmeztetőül. „A szabadkőművesek már megint hatalomra akarnak kerülni!” az igazsághoz tartozik, hogy a testvériség egy elit szervezet, ezért nem csodálkozhatunk, hogy számos tagja magas pozíciót birtokol, és még azt is elmondhatjuk, hogy néhány állam a páholyok ülésén keletkezett. Az Egyesült Államok első elnöke George Washington (1732-1799) sem kivétel. Ezt bizonyítja Benjamin Franklin (1706-1790) államférfi, a villámhárító feltalálója és az Egyesült Államok első egyetemének megalapítója, vagy Thomas Jefferson (1743-1826), az USA harmadik elnöke is.
Benito Mussolini (1883-1945), olasz fasiszta diktátor idegesen összegyűri a levelet. „Az ön pártja által ismételten elkövetett erőszakos cselekmények Olaszország csodálatos hagyományának meggyalázását jelentik” – olvassa a szabadkőművesek levelében. „Nem lehet öntudatos olasznak és egyben szabadkőművesnek lenni!” – hallatja magát válaszképpen a fasiszta. A pápákhoz hasonlóan őt is zavarja, hogy a páholyban több tucat alattvalója is ül. A fasiszták a nyilatkozat után a szabadkőművesek ellen fordulnak, a testvériség élete Olaszországban is pokollá változik: üldözések, verések, letartóztatások és bírósági tárgyalás nélküli kivégzések. Mussolini megtorlása tizennyolc szabadkőműves életébe kerül, és körülbelül negyven személy hordozza élete végéig a következményeket.
Számos forrásból olvashatjuk, hogy Sztálin, eredeti nevén Joszif Visszarionovics Dzsugasvili (1878-1953) is a szabadkőművesek közé tartozott, de ez csak egy pletyka lehetett, hiszen Sztálin rendszerellenesnek tartotta őket. Több szabadkőművesnek veszik nyoma egyik napról a másikra, és mindenkit, akit elkapnak hathatós „átnevelés” céljából Szibériába hurcolnak. A hihetetlenül hosszú, húsz éves periódus után csak néhányan térnek vissza élve. Az első szabadkőműves páholy a korabeli Magyarországon Brassóban alakult meg 1749-ben, de 1950-ben a szabadkőművesség betiltására kerül sor. Ez így marad 1989-ig, amikor újraindul a nagypáholy. Jelenleg tizenegy magyarországi páholyban mintegy négyszáz szabadkőműves dolgozik.
Forrás: Látkép magazin / 2011. május – lejegyezte: Csiribusz
Képforrás: jegyzettar.blog.hu; vkn.hu; cultura.hu; catholic.org; vilaghelyzete.wordpress.com
