Tényleg Nero gyújtotta fel Rómát? Valóban Napóleon és katonái rongálták meg a Szfinx orrát? Betegség vagy gyilkosság áldozata lett Mozart? Mi köze volt Freudnak a kokainhoz? Íme néhány, történelmi személyekkel kapcsolatos tény, tévhit és rejtély, melyen elgondolkodhatunk.
A Kr.u. 54-68 között uralkodó Nerót, az őrült császárként szokták emlegetni és nem véletlenül. Senkit sem kímélt, megölte anyját, testvérét és terhes feleségét. Cirkuszi játékokat és versenyeket rendezett a saját dicsőítésére. Gyakran énekelt, a közönségnek pedig kötelező volt végighallgatni őt, ilyenkor még a város kapuit is bezárták. Persze ennek ellenére sokan próbáltak megszökni a borzalmas előadások elől, volt aki halottnak tetette magát, hogy kijusson Rómából. 67-ben Nero indult az olimpiai játékokon is, ahol kocsihajtó versenyt nyert (nem volt nehéz dolga, hiszen egyedül állt rajthoz). A legenda szerint ő gyújtotta fel Rómát, sőt, még hegedült is miközben a házak a lángok martalékává váltak. A történészek azonban más véleményen vannak, úgy vélik, nincs semmi bizonyíték arra nézve, hogy Nero okozta volna a tűzvészt, ráadásul még hegedű sem létezett akkoriban. 68-ban lázadás tört ki Nero ellen, aki inkább önkezével vetett véget életének, mint hogy kivégezzék.
Benjamin Franklin, az Egyesült Államok egyik alapító atyja, rendkívül sokoldalú ember volt. Neki köszönhetjük a villámhárítót, de ezen kívül számos más találmány is az ő nevéhez fűződik. Ez az öt nyelven beszélő polihisztor Pennsylvaniában egyetemet, tűzoltóságot, közkönyvtárat alapított és továbbfejlesztette a postaszolgálatot. 1743-ben létrehozta az Amerikai Filozófiai Társaságot, majd 1752-ben egy tűzesetekre specializálódott biztosító társaságot. Ezen kívül az ő találmánya a bifokális szemüveg, a vibrafon, a vészcsengő, az üvegharmonika és egy cserélhető elemekből álló kályha (a Franklin-kályha), mely sokkal gazdaságosabbá tette a fűtést. Különös, de egyik találmányát sem szabadalmaztatta.
Az osztrák Wolfgang Amadeus Mozart tehetsége hamar megmutatkozott, 6 évesen már komponált, 8 évesen írta meg első szimfóniáját (a No. 1-es, K. 16-os Esz-dúr Szimfóniát). Mozart rendkívül termékeny szerző volt, élete során több mint 600 zeneművet alkotott. Szeretett az ágyban dolgozni, de orvosa azt tanácsolta, hogy munkáját kombinálja valamilyen sporttal. Így előfordult, hogy tekézés vagy biliárdozás közben is a zenével foglalkozott. Mozart fiatalon, 35 évesen hunyt el, 1791. december 5-én. Halálát valószínűleg streptococcus fertőzés okozta (akkoriban gyakoriak voltak az ilyen típusú megbetegedések), de Bécsben az a pletyka kelt szárnyra, hogy meggyilkolták. Egyesek szerint vetélytársa, Antonio Salieri mérgezte meg, de voltak akik úgy vélték, hogy szabadkőműves páholytársai ölték meg (Mozart 1784-óta volt a mozgalom tagja), mert túl sok hozzájuk köthető szimbólumot tüntetett fel A varázsfuvolában.
Bonaparte Napóleon, francia hadvezér és császár volt, számos hadjáratot indított. Elfoglalta többek között Rómát, Bécset, Berlint, Madridot, Lisszabont és Moszkvát is. A „kis káplár” néven is szokták emlegetni, de valójában alig volt alacsonyabb az akkori átlagnál, kb. 168 cm lehetett. Az általános közhiedelem szerint ő és katonái rongálták meg a Szfinx orrát az egyiptomi hadjárat (1798/99) során, de ez nem valószínű, ugyanis Frederic Louis Norden 1737-es rajzában már orr nélkül ábrázolta a szobrot. A rettegett hadvezér érdekes módon betegesen félt a macskáktól, de a lovakat, s köztük kedvencét, Marengót, nagyon szerette. Az arab telivér Egyiptomban került hozzá, a rendkívül erős és kitartó állat hűséges társa volt egészen Napóleon utolsó ütközetéig, az 1815-ös waterlooi csatáig. Marengo ekkor hadifogságba került, az új otthona ezután Anglia lett. A ló 10 évvel élte túl egykori gazdáját, 1831-ben pusztult el 38 évesen.
A francia Honoré de Balzac a világirodalom egyik legjelentősebb alakja. Balzac több mint 90 művet írt, melyeknek az Emberi Színjáték gyűjtőcímet adta, ezekben a 19. századi embert mutatta be. Sokat gondolkozott a történetek szereplőinek nevén, gyakran járt temetőkbe, hogy ihletet merítsen. Balzacnak hatalmas adósságai voltak, ezért éjjel-nappal dolgoznia kellett. Megfeszített munkatempója megnehezítette életét, szinte az összes művét át kellett írnia az első kiadás után, mert tele voltak hibákkal és pontatlanságokkal. Alvásra nem maradt sok ideje, ezért napi 50 kávéval tartotta éberen magát. Ivott, dohányzott és enni is nagyon szeretett (ételt is neveztek el róla: Angolna Balzac módra). Egészségtelen életmódja miatt cukorbeteg lett, látása megromlott, végül 1850-ben hashártyagyulladást kapott és meghalt.
Edgar Allan Poe amerikai költő és novellista volt, ő teremtette meg a detektívregény műfaját, de az akkor újnak számító sci-fi terén is jeleskedett. Állandó anyagi gondokkal küzdött, mivel elsőként próbált megélni műveiből, mint amerikai alkotó. Bár csupán 9 dollárt keresett vele, de a legnagyobb sikert A holló című verse hozta meg számára, mely 1845-ben jelent meg az Evening Mirrorban. Poe ezután gyakran használta a „Holló” becenevet. 1849. október 3-án eszméletlen állapotban találtak rá az utcán, kórházba szállították, ahol nem nyerte vissza öntudatát, csak szavakat mormogott. 4 nappal később, október 7-én meghalt. Halálának okát a mai napig nem tudták kideríteni, felvetődött az agyrázkódás, a kolera, a szívroham, a veszettség, az idült alkoholizmus, a tuberkolózis vagy az öngyilkosság lehetősége is. Halotti bizonyítványa azóta elveszett, az akkori lapok túlzott agyi vérbőségre, vagy agyi gyulladásra gyanakodtak. Halála után sokan úgy hitték, Poe züllött ember volt, ez Rufus Griswoldnak köszönhető, aki alkoholista, drogfüggő őrültként állította be őt életrajzában. Később kiderült, hogy ez nem igaz, Rufus Griswold egyszerűen így akart bosszút állni vetélytársán, egy korábban megjelent negatív kritika miatt.
Sigmund Freud (1856-1939), a pszichoanalitikus iskola alapítója, osztrák neurológus és pszichiáter volt. 1886-ban nyitotta meg magánrendelőjét Bécsben. Karrierjében 1895-ben következett be az első nagy fordulat, amikor barátjával, Joseph Breuerrel közösen publikálták a Tanulmányok a hisztériáról című művet. A könyvben a neurotikus betegek gyógyításával kapcsolatos tapasztalataikról írtak. Freud ezután egyre több előadást tartott és további könyveivel is sikert aratott (pl. Álomfejtés; A mindennapi élet pszichológiája; Totem és tabu). Kevesen tudják róla, de Freud a kokain elkötelezett híve volt, tanulmányozta, rendszeres fogyasztója volt, sőt barátainak is adott belőle. 1884-ben még cikket is írt róla A kokainról címmel, úgy vélte, hogy fel lehetne használni a gyógyászatban a morfium mellett, vagy akár helyett is. 1938-ban zsidó származása miatt Bécsből Londonba emigrált, itt is halt meg állkapocsrák miatt 1939. szeptember 23-án.
Agatha Christie 1890-ben született, az angol írónő művei több mint 400 millió példányban jelentek meg. Leghíresebb karakterei Hercule Poirot és Miss Marple voltak. Poirot az írónő első regényében, az 1920-as A titokzatos stylesi esetben tűnt fel, Miss Marple-lel pedig az 1927-es A kedd esti klub című novellájában találkozhatott először az olvasó. Szereplői ezután még jó néhány művében felbukkantak. Életének nagy rejtélye, eltűnése 1926. december 3. és 14. között. Mivel Agatha Christie ekkor már ismert volt, a lapok sokat cikkeztek az esetről. Az írónő úgy került elő a Swan Hydropathic Hotelben, hogy nem emlékezett arra, mi történt vele a 11 nap alatt. Számos teória és magyarázat született, felvetődött, hogy autóbalesetet szenvedett vagy valamilyen trauma hatására lett amnéziás. Persze az sem lehetetlen, hogy első férjét Archibald Christie-t így akarta megleckéztetni, akivel válófélben volt, mert megcsalta őt. Másodszorra, egy régészhez Max Mallowanhez ment feleségül, akit többször elkísért ásatásaira. Ennek hatására több műve is született, például a Halál a Níluson vagy a Gyilkosság Mezopotámiában. Max Mallowant 1968-ban lovaggá ütöttek, Agatha 1971-ben kapta meg a kitüntetés női változatát. Agatha Christie, 85 évesen, 1976. január 12-én hunyt el berkshire-i otthonában.
Forrás, képforrás: erdekesvilagunk.blog.hu
