Michael Crichton: A 13. harcos című regénye szolgált alapul az azonos című, világhírű film elkészítéséhez. Michael Crichton – aki olyan híres filmek regényváltozatait írta, mint a Jurassic Park, a Kongó, A gömb vagy a Zaklatás – ezúttal a 10. század elejére repít minket egy primitív, vad Észak-Európába, amelyet egy arab utazó, Ahmad Ibn Fadlán szemén keresztül mutat be.
Akik látták a filmet, még jól emlékezhetnek, hogy az arab utazó – Antonio Banderas megszemélyesítésében –, milyen elképesztő kalandokon ment keresztül, miután az északi népek közé keveredett. Az ember azt gondolná, mindez egy élénk képzelőerővel 
megáldott író fantáziaműve. Csakhogy akár hisszük, akár nem, Ahmad Ibn Fadlán nagyon is létező személy volt. Persze ebben még nincs semmi különös, hiszen nem ő az első, sem az utolsó, akinek valós alakját kölcsönveszik egy filmhez. De az már merőben szokatlan, hogy hihetetlen története igaz eseményeken alapul.
A 13. harcos című könyv írója nagyon érdekesen oldotta meg a regény vonulatát. Nem a könyv alján vagy végén található jegyzetekben egészítette ki a történéshez kötődő magyarázatot, hanem magába a regénybe fűzte bele a történelmi és egyéb tájékoztató jellegű szöveget. Ez nem volt kicsit sem zavaró, sőt, átláthatóbbá érthetőbbé tette a regény mondanivalóját – legalábbis számomra.
Ahmad Ibn Fadlán (877-960) 921 táján az akkori bagdadi kalifa egyik udvaronca volt, akit követségbe küldtek a bolgárok fejedelméhez. Még utazása elején azonban a sors észak felé sodorta, ahol bizonyos északi népekkel – vikingekkel – (Az egyszerűség kedvéért vikingeknek hívják őket a könyvben, bár valószínűleg nem teljesen róluk van szó. Egyes történészek szerint a 'viking' szó amolyan gyűjtő fogalom lehetett némely északi népcsoportokra.) találkozva, meglehetősen furcsa kalandokat élt meg. Meglehet, mindezt nem önszántából tette, s három év múltán végül hazajutott. Otthon aztán megírta híres kéziratát, a Riszálát, azaz a Jelentést vagy Beszámolót, más forrás szerint az „Utazás a Volgához” című visszaemlékezését.
Sajnos az eredeti kéziratok egyetlen kivétellel megsemmisültek, így Ahmad Ibn Fadlán történetét csak Jákút Ibn Abdallah 13. századi írásaiból ismerhettük meg, aki anno még az eredeti művekből dolgozhatott. Szerencsére azonban 1923-ban megkerült az elveszettnek hitt írás Iránban, így már eredetiben is lehet olvasni Ahmad Ibn Fadlán írását. Azt már csak magam jegyzem hozzá, hogy a témával kapcsolatos fellelt források igencsak ellentmondásosak, ahogyan én látom. Maga az író is kicsit másképp magyarázza az elveszett írás történetét.
Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan látták a filmet. Emlékszem, annak idején több leszóló kritikát olvastam róla, nekem ennek ellenére tetszett, és a könyv is. A film, többé-kevésbé hű volt a regényhez. Mindenkinek csak ajánlani tudom, mert ha maga a történet nem is fog meg egyeseket, azért sok információt meg lehet tudni az akkori észak-európai népek gondolkodásáról és életéről.
http://csiribusz.blog.hu/2016/05/13/michael_crichton_a_13_harcos_790
Írta: Csiribusz
Képforrás: bhaktikutir.hu; toriblog.blog.hu; valhalla.ulver.com
